Felül van Csen, a legidősebb fiú, alul pedig Tuj, a legfiatalabb leány. A férfi megy elöl, s a leány örömmel követi őt. Ez a leánynak a férfi házába történő belépését ábrázolja. Összességében négy olyan jel van, amely a házastársak kapcsolatát ábrázolja. A 31. jel, a Hszien, vagy mindenoldalú RÁHATÁS azt a vonzalmat mutatja be, amit a fiatal pár tagjai gyakorolnak egymásra. A 32. sz. jel, a Hang, vagy TARTÓSSÁG a házastársak tartós kapcsolatát írja le. Az 53. sz. jel, a Csien, vagy FEJLŐDÉS a házasság helyes megkötésének késleltetett, szertartásos folyamatait mutatja be. Végül a Kuaj Mej, a HÁZASODÓ LEÁNY egy olyan idősebb férfiről szól, aki fiatal leányt vesz feleségül.

Ítélet

HÁZASODÓ LEÁNY. A vállalkozások bajt hoznak magukkal. Semmi sincs, ami előmozdító volna.

Annak a leánynak, aki nem főfeleségként lép be egy családba, rendkívül óvatosan és visszafogottan kell viselkednie. Saját magának nem szabad arra törekednie, hogy a háziasszonyt kiszorítsa a helyéről, mert ez a rend felborulását jelentené, aminek következtében tarthatatlan viszonyok alakulnának ki. Ez az emberek közötti bármilyen szabad kapcsolatra is érvényes. Míg a törvényesen elrendezett kapcsolatok a jogok és kötelességek szilárd összefüggésrendszerére épülnek, addig az egyéni vonzalmak alapján kötött viszonyok tartóssága kizárólag a felek tapintatos visszafogottságán múlik.

A világ valamennyi viszonya szempontjából nagy jelentősége van a vonzalomnak, mint a kapcsolatképződés alapjának, hiszen az ég és a föld egyesülése tartja fenn az egész természetet, s ugyanígy az emberek között is a szabad vonzalom az alapja az egyesülés mindent átfogó elvének.

(Megjegyzés: Kínában jogilag az egynejűség dívik, s hivatalosan minden férfinak csak egy felesége lehet. E kapcsolatot, mely nem is annyira a két résztvevő felet, mint inkább az érdekélt családokat érinti, a szabályok szigorú betartásával kötik meg. A férfit azonban megilleti a jog, hogy személyesebb gyengédségi igényeit is kiélje. Sőt, az igazán jó feleség legszebb kötelességei közé tartozik, hogy ebben a segítségére legyen. Ilyen módon a kapcsolatuk szép és nyitott marad. A leány, aki a férj választása alapján lép be a családba, fiatalabb nővérként szerényen alárendeli magát a feleségnek. Természetesen nagyon kényes és finom kérdésről van itt szó, amely minden résztvevőtől a legnagyobb tapintatot igényli. Kedvező körülmények között azonban sikeres megoldást nyerhet ezzel egy olyan probléma, amellyel az európai kultúra sohasem tudott megküzdeni. Magától értetődően a nők helyzete Kínában éppoly kevéssé közelíti meg az ideálist, mint amilyen kevéssé van összhangban az átlagos európai házasság az európai házasságeszménnyel.)

Képzet

A tó fölött mennydörgés: ez a HÁZASODÓ LEÁNY képe. Így a nemes ember a végső örökkévalóság fényében felismeri a mulandót.

A mennydörgés felkavarja a tóvizét, mely felcsillanó hullámokban követi azt. A kép a leányt ábrázolja, aki követi szíve választottját. Azonban az emberek minden egymás közötti kapcsolata magában hordja a veszélyt, hogy tévútra csúsznak, amelyek aztán vég nélküli félreértésekhez és bonyodalmakhoz vezetnek. Ezért fontos, hogy az ember állandóan szeme előtt tartsa a végső célt. Ha az ember hagyja magát sodortatni, akkor összejön a másikkal, s aztán ismét elválik, ahogyan a nap hozza magával. Ha azonban az ember tekintetét tartós célokra függeszti, akkor sikerülni fog elkerülnie azokat a zátonyokat, amelyeken az emberek közötti közeli kapcsolatok gyakran megfeneklenek.

1. változó vonal 40. A szabadulás

A házasodó leány, mint másodfeleség. Egy sánta ember, aki lépni képes. A vállalkozások üdvözítenek.

A régi idők hercegei rögzített rangsort állítottak fel palotahölgyeik között, akik valamennyien alá voltak rendelve a királynénak, mint fiatalabb nővérek az idősebbnek. Sokszor maguk is a királyné családjából származtak, aki maga vezette őket ura elé.

Ennek az volt az értelme, hogy ha a fiatal leány a feleség egyetértésével lépett be a családba, akkor kifelé nem tekintették azzal egyenrangúnak, hanem szerényen vissza kellett húzódnia a háttérbe. Ha azonban megértette, hogyan kell beilleszkednie ezekbe a viszonyokba, akkor teljesen kielégítő helyzetbe kerülhetett, s még védve is érezhette magát a férj szerelme révén, akinek gyermekeket szült.

Hasonló jelentés szűrhető le a tisztviselők vonatkozásában is. A herceg esetleg személyesen kedvét leli egy férfiban, akit a bizalmába von. E férfinak azonban kifelé tapintatosan a háttérben kell maradnia a hivatalos államminiszter mögött. Noha ebben a helyzetben bizonyos fokig akadályoztatva van, hasonlóan a sánta emberhez, lényének kedves volta folytán azonban mégis sokmindent el tud intézni.

2. változó vonal 51. A gerjesztő (A mennydörgés, A megrázkódtatás)

Egy félszemű, aki látni tud. Előmozdító egy magányos ember állhatatossága.

A helyzet itt olyan, hogy a leány kiábrándul a férfiből, akihez hozzáment. Férjnek és feleségnek úgy kellene együttműködnie, mint két szemnek. Itt a leányt magára hagyták, egyedül maradt. Választott férje vagy hűtlen lett hozzá, vagy elhalálozott. Ő azonban mégsem veszíti el a hűség belső fényét. Még ha a másik szem kialudt is, ő magányosságában is szilárdan őrzi hűségét.

3. változó vonal [A] 34. A nagy hatalma

A házasodó leány mint rabszolganő. Másodfeleségként házasodik.

Egy alacsony sorban lévő leány, akinek nem kerül férj, bizonyos körülmények között másodfeleségként még fedél alá kerülhet. A helyzet az, hogy az ember túlságosan is sóvárog olyan örömök után, amelyeket a szokásos módon nem szerezhet meg magának. Ezért aztán belemegy olyan helyzetbe is, amely nincs teljesen összhangban a saját önbecsülésével. A szöveg sem megítélést, sem figyelmeztetést nem tartalmaz, hanem egyszerűen csak felvázolja a helyzetet, mint olyat, úgyhogy mindenkinek magának kell levonnia belőle a tanulságokat.

4. változó vonal 19. A közeledés

A házasodó leány halogatja az egybekelés időpontját. Késői házasság lesz a maga idején.

A leány jól csinálja a dolgot, nem adja könnyen oda magát, s ezzel kitolja a házasságkötés szokásős időpontját. Ez azonban távolról sem árt. Tisztasága elnyeri jutalmát, s végül, ha kicsit megkésve is, meg fogja találni a számára rendeltetett társat.

5. változó vonal [K] 58. A derűs, A tó

Ji uralkodó feleségül adja a lányát. A hercegnő hímzett ruhái annyira sem voltak pompásak, mint a szolgáló leányoké. Üdvöt hoz, ha még nincs teljesen itt a telihold.

A Ji uralkodó nem más, mint Tang, a »Véghezvivő«. Ő volt az, aki törvényben rendelte el, hogy a császári hercegnők a házasságban ugyancsak engedelmeskedni tartoznak férjeiknek (ld. a 11. sz. jel 5. vonalát). A császár nem vár az udvarlókra, hanem maga házasítja ki a lányát, amikor jónak látja. Ezért rendjén való ebben a helyzetben, hogy a leány családja tartja magánál a kezdeményezést.

Itt egy előkelő származású hölgyet láthatunk, aki szerény körülmények közé házasodik, s érti, hogyan alkalmazkodjon bájosan az új helyzethez. Mentes minden, külső ékesség feletti hiúságtól, házasságában elfelejti rangját, s alárendeli magát férjének, mint a Hold, amely ha még nem telt meg teljesen, nem lép közvetlenül a Nap elé.

6. változó vonal [A] 38. Az ellentét

Az asszony kosarat tart, ám nincsen gyümölcs benne. A férfi levágja a birkát, ám nem folyik vér. Semmi sincs, ami előmozdító volna.

Az ősöknek történő áldozás alkalmával az asszonynak kellett egy kosárban odahoznia a gyümölcsöt, s a férjnek személyesen kellett levágnia az áldozati állatot. Itt a szertartást csak felszínesen hajtják végre. Az asszony üres kosarat fog, a férfi pedig egy már korábban megölt állatot »vág le«, éppen csak hogy betartsák a formaságokat. Az ilyen vallástalan, tiszteletlen lelkület azonban nem ígér sok boldogságot a házasságban.

Cimkék

A Derűs háza(8.) Magjele 63.

A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.