40. A szabadulás (解, HSZIE)

Magyar kiegészítő nevek
"A felszabadulás (A feloldás)", "Megoldás"
Taoista nevek
A Felszabadulás (a Feloldás)
Angol kiegészítő nevek
"taking-apart", "untangled"
Leírás
A mozgás itt kikerül a veszélyből. Az akadály elhárult, a nehézségek megoldása a legjobb úton halad. A szabadulás még nem ment végbe, hanem éppen csak most vette kezdetét, s a jel ennek különböző szakaszait mutatja be.
Ítélet
A SZABADULÁS. Előmozdító a délnyugat. Ha az embernek nincs már többé hová mennie, akkor üdvös a visszatérés. Ha még van valami, ahová mennie kell, akkor üdvös a sietség.
Olyan időszakról van szó, amikor a bonyodalmak és feszültségek oldódni kezdenek. Ilyen időszakban helyénvaló minél hamarabb visszatérni a megszokott viszonyok közé - ezt jelenti a délnyugat. Az ilyen hirtelen átcsapás időszakai nagyon fontosak. A szabadulás ideje feloldja az embert a nyomasztó terhek alól és ösztönző hatással van az élet folyamataira, hasonlóan a megkönnyebbülést hozó esőhöz, amely kioldja a légköri feszültséget és rügyeket fakaszt. Azonban egyvalami nagyon fontos: az embernek ilyen időszakban nem szabad túlzásba vinnie a diadalt. Nem szabad jobban előrenyomulnia, mint amennyire feltétlenül szükséges. Amint elértük a szabadulást, térjünk vissza az élet megszokott rendjéhez, ez az üdvös. Ha pedig még maradt volna valami elvégezni való, akkor végezzük ezt el olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehetséges, hogy tiszta lappal tudjunk indulni, s ne fordulhasson elő visszaesés.
Képzet
Mennydörgés és eső kerekednek: Ez a SZABADULÁS képe. Így a nemes ember megbocsátja, ha valaki hibázott, és elnézi a vétkeket.
A zivatar hatására kitisztul a levegő. A nemes ember hasonlóan kezeli azon személyek a hibáit és vétkeit, akik előidézték a feszültségi állapotot. A tisztaságon keresztül teremt szabadulást. Azonban miután fény derült a mulasztásokra, nem tapad meg ezeknél, hanem a tévedéseken és a szándéktalan kihágásokon egyszerűen túlteszi magát, mint ahogyan a mennydörgés is elhal egy idő után, a bűnöket és szándékos kihágásokat pedig megbocsátja, mint ahogyan a víz is letisztít minden szennyet.

1. változó vonal 54. A házasodó leány

Makulátlanság.
A helyzet olyan, hogy nincs szükség sok beszédre. Túl vagyunk az akadályon, elérkezett a szabadulás órája. Az ember békésen kipiheni magát és nyugton marad. A kiállott megpróbáltatások után ez teljesen helyénvaló.

2. változó vonal [K] 16. A lelkesültség

A réten elejt az ember három rókát, s kap egy sárganyilat. Üdvös az állhatatosság.
A kép a vadászatokról származik: A vadász elejt három ravasz rókát, s egy sárga nyilat kap jutalmul. A közélet akadályai azok az álnok rókák, akik talpnyalásukkal megpróbálják befolyásuk alá vonni az uralkodót. Őket kell eltávolítani ahhoz, hogy be tudjon következni a szabadulás. A harcot azonban nem szabad hibás fegyverekkel vívni. A sárga szín a közép és mérték szimbóluma, amire akkor is ügyelni kell, amikor szembeszállunk az ellenséggel; a nyíl pedig a helyes irányra figyelmeztet. Ha az ember teljes szívből a szabadulás feladatának szenteli magát; akkor belső egyenessége akkora erőt kölcsönöz számára, hogy azzal, mint fegyverrel nyugodtan szembefordulhat mindennel, ami hamis és közönséges.

3. változó vonal 32. A tartósság

Ha az ember terhet cipel a hátán, s ennek ellenére hintón utazik, ezzel szinte felbíztatja a haramiákat, hogy odajöjjenek. Az állhatatosság megszégyenüléshez vezet.
Egy ember, aki szegény körülmények között élt, kényelmes helyzetbe kerül, ahol megszabadul a szükségtől. Ha azonban, mint afféle felkapaszkodott, úgy akarja kényelembe helyezni magát, hogy közben lénye nem képes alkalmazkodni a kényelmesebb viszonyokhoz, akkor ezzel magához vonzza a rablókat. Ha így folytatja, bizonyosan szégyenbe kerül.

Konfuciusz azt mondja erről: "Terhet hordozni a háton - ez a közönséges emberek dolga. A hintó az előkelő emberek tartozéka. Mármost ha egy közönséges ember az előkelők eszközét használja, akkor a rablók könnyen arra a gondolatra juthatnak, hogy el kell venni tőle. Ha valaki pimasz fölfelé, s kemény azokkal szemben, akik alatta vannak, akkor a rablók könnyen arra a gondolatra jutnak, hogy megtámadják. A hanyag felügyelet lopásra ingerli a haramiákat. A leányzó dús ékszerezettsége erénye elrablására ösztönöz."

4. változó vonal 7. A hadsereg

Szabadítsd meg magad a nagylábujjadtól: Akkor odajön majd hozzád a társad, aki iránt bizalommal lehetsz.
A nyugvás időszakában előfordul, hogy közönséges emberek csatlakoznak egy magasabb egyéniséghez, s a napi megszokáson keresztül olyannyira összenőnek vele, annyira nélkülözhetetlenné válnak a számára, mint a láb számára a járást megkönnyítő nagyujj. Amikor azonban közeledik a szabadulás ideje, amely cselekvésre szólít, akkor az embernek meg kell szabadulnia az ilyen alkalmi ismerősöktől, akikkel belsőleg valójában nem tartozik össze. Ennek hiányában ugyanis bizalmatlanok lesznek és távolmaradnak tőlünk azok a velünk egyívású barátok, akikben az ember valóban bízhatna és akikkel együtt képesek lennénk megvalósítani valamit.

5. változó vonal [K] 47. A szorultság (A kimerülés)

Ha a nemes ember ki tudja szabadítani magát, az üdvözít. Így mutatja meg a közönségeseknek, hogy számára komoly a dolog.
A szabadulás idején belső elszántságra van szükség. A közönséges embereket nem lehet tiltással, vagy külsődleges eszközökkel távozásra bírni. Ha meg akarunk szabadulni tőlük, akkor először belsőleg kell tökéletesen eloldódnunk tőlük, s akkor maguktól is észre fogják venni, hogy komolyan gondoljuk a dolgot, és maguktól visszavonulnak.

6. változó vonal 64. Beteljesülés előtt

A herceg egy magas falon ülő héjára lő. Elejti azt. Minden előmozdító.
A magas falon ülő héja egy magas állásban lévő, nagyhatalmú, de közönséges embert jelképez, aki akadályozza a szabadulást. Mivel gonoszságában már megkeményedett, ellenáll a belső befolyásolás erejének. Ezért erőszakkal kell eltávolítani, s ehhez a megfelelő eszközökre van szükség.

Konfuciusz a következőket mondja erről: "A héja a vadászat célpontja. Az íj és a nyíl jelentik az eszközöket és módszereket. A lövész az az ember, akinek helyesen kell felhasználnia ezeket az eszközöket a cél érdekében. A nemes embernél az eszközöket a saját személye rejti magában. Kivárja a megfelelő időt, s akkor cselekszik. Hogy ne menne akkor minden jól? Cselekszik, s aztán szabad. Ehhez egyszerűen csak ki kell mennie, s el kell ejtenie zsákmányát. Így boldogul az az ember, miután előkészítette az eszközöket, cselekszik."
Cimkék



A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.