Míg a
NAGY TÚLSÚLYA című (28. sz.) jelben az erős vonalak voltak túlsúlyban, mégpedig belül, bezárva az elején és a végén elhelyezkedő két gyenge vonal közé, addig itt a gyenge vonalak kerültek fölénybe, melyek azonban itt is kívül vannak, közrefogva a belül lévő erőseket. Eppen ebből adódik a helyzet kivételessége. Ha az erős vonalak vannak kívül akkor a Ji jellel, a
TÁPLÁLÁS-sal (27), vagy a Csung Fu-val, a
BELSŐ IGAZSÁG-gal (61) van dolgunk, amelyek egyike sem jelent kivételes állapotot. Ha a belül lévő erős elemek vannak túlsúlyban, akkor keresztül kell vinniük akaratukat. Ez harcot eredményez és általában kivételes állapotot teremt. Itt viszont a kényszerűségből odaállított gyengének kell ellátnia a képviseletet kifelé. Ha olyasvalaki kerül meghatározó helyzetbe, aki lénye szerint valójában még nem érett meg erre, akkor rendkívüli elővigyázatosságra van szükség.
A KICSI TÚLSÚLYA. Siker. Előmozdító az állhatatosság. Apró dolgokat megtehet az ember, nagy dolgokat nem szabad tennie. Repülő madár hozza a hírt: Nem jó felfelé törekedni, jobb megmaradni alul. Nagy üdv!
A rendkívüli szerénységet és lelkiismeretességet bizonyosan siker koronázza, csupán az a fontos, hogy ez ne váljon üres formasággá, vagy szolgalelkűséggé, hanem mindig járjon együtt, a személyes fellépés kellő méltóságával, nehogy az ember megalázza magát. Az embernek meg kell értenie, mit követel tőle az idő, hogy képes legyen ellensúlyozni, az adott időszak gyengéit és fogyatékosságait. Mindazonáltal nem szabad lélekben nagy sikerre készülnie, mert jelenleg hiányzik belőle az ehhez szükséges erő. Ezért oly fontos az üzenet, hogy ne törekedjünk nagy dolgokra, hanem maradjunk meg a csekélyebbeknél. Hogy e hírt egy madár hozza, az a jel alakjából következik. A belül lévő négy súlyos, erős vonal, amit csak két gyenge vonal tart a
Ta Kino (28. sz.) jelében, a megterhelt gerincgerenda képét adja. Itt viszont a kívül lévő könnyű, hordozó vonalak vannak számszerű fölényben; ez adja a szárnyaló madár képét. A madárnak azonban nem szabad túlszárnyalnia önmagát, a Napba akarva repülni, hanem le kell ereszkednie a földre, ahol a fészke van. Ebből adódik az üzenet, amit a jel közvetít.
Mennydörgés a hegyen: ez a KICSI TÚLSÚLYANAK képe. Így a nemes ember magatartásában a tisztelettudást juttatja túlsúlyra. Halálesetnél a gyászt juttatja túlsúlyra. Kiadásait illetően a takarékosságot juttatja túlsúlyra.
A mennydörgés a hegyen egészen más, mint a síkságon. A hegyen a mennydörgést sokkal közelebb érezzük magunkhoz, míg a hegységen kívül még annyira sem hallatszik, mint egy hétköznapi zivatar által keltett égdörgés. A nemes ember e képből azt a követelményt szűri le a maga számára, hogy minden dologban sokkal közvetlenebbül és közelebbről kell tekintetét a kötelességére függesztenie, mint a mindennapok emberének, jóllehet ennek következtében magatartása kívülről nézve esetleg kicsinyesnek tűnhet. Különösen a cselekedeteiben szigorú önmagával szemben. Haláleset alkalmával sokkal közelebb áll hozzá a belső meghatottság, mint a külsődleges szertartásosság, s a saját személyes ráfordításaiban rendkívül egyszerű és igénytelen. Mindez kivételes jelenséggé avatja őt a tömegemberrel szemben. E kivételesség lényege azonban éppen abban rejlik, hogy kifelé a csekélyebb oldalára áll.
A madár repülése miatt bajba jut.
A madárnak, amíg nem repült ki, a fészke közelében kell maradnia. Ha előbb próbál meg repülni, bajt hoz magára. Rendkívüli intézkedéseket kizárólag abban az esetben szabad foganatosítani, ha sehogy másképpen nem megy. Az embernek mindaddig, amíg lehet, a megszokotthoz kell alkalmazkodnia, ellenkező esetben csak elfecsérli önmagát és az erejét, s mégsem ér el semmit.
A hölgy elmegy az ősapja mellett, és találkozik az ősanyával. Nem éri el hercegét, de a hivatalnokkal találkozik. Makulátlanság.
Itt két kivételes esemény is említésre kerül: az ősök templomában, amely a nemzedékek váltakozását szemlélteti, az unoka ugyanazon az oldalon áll, ahol a nagyapja; ezért vele a legszorosabb a kapcsolata. Itt az unoka feleségéről van szó, aki viszont az áldozati szertartás alkalmával elmegy az ősapa mellett, s az ősanyához fordul. E szokatlan magatartásban azonban a feleség szerénysége jut kifejezésre. Közös nemük miatt inkább mer az ősanya elé lépni, akivel nagyobb rokonságot érez; ezért a szabálytól való elhajlás ebben az esetben nem jelent hibát.
A másik kép a hivatalnoké, aki először megpróbál szabályosan kihallgatást kérni hercegétől. Miután azonban nem sikerül találkoznia vele, nem próbál erőszakoskodni, hanem lelkiismeretesen tájékozódik a kötelességét illetően, s beáll a hivatalnokok sorába. Kivételes időkben az ilyen rendkívüli visszafogottság sem számít hibának. (A szabály az, hogy minden hivatalnoknak először a hercegnél kell kihallgatásra jelentkeznie, aki alkalmazásba veszi őt. Itt viszont csak a miniszter adja ki a megbízatást a tisztség betöltésére.)
Ha az ember nem rendkívül elővigyázatos, akkor esetleg hátulról jöhet egy és megütheti őt. Baj.
Időnként rendkívüli és feltétlen elővigyázatosságra volna szükség. Azonban éppen ezekben az élethelyzetekben gyakran akadnak olyan derék és erős egyéniségek, akik igazuk biztos tudatában megvetik az óvatosságot, magukhoz méltatlan kicsinyességnek tartva azt. Ehelyett büszkén és gondatlanul mennek tovább a maguk útján. Ez a túlzott önbizalom azonban becsapja őket. Vannak veszélyek, amelyek hátulról közelítenek, s ezekre ők nincsenek felkészülve.
Mindazonáltal olyan veszélyről van szó, aminek nem kell feltétlenül bekövetkeznie, hanem el is lehet azt kerülni, ha az ember megérti a pillanatnyi helyzetet, amely a kicsi, jelentéktelen dolgok felé való rendkívüli odafordulást igényel.
Makulátlanság. Találkozik vele anélkül, hogy elmenne mellette. Az odamenés veszélyt hoz. Az embernek őrizkednie kell. Ne cselekedj. Légy folyvást állhatatos.
A jellem keménységét megenyhíti a helyzet lágysága, úgyhogy az ember nem követ el semmilyen hibát. Olyan helyzetben vagyunk, ahol rendkívüli visszafogottságra van szükség. Az embernek magától semmire sem szabad vállalkoznia annak érdekében, hogy kieszközölje, amit kíván. Ha mégis nekilódulna, hogy célját erőszakkal elérje, ezzel csak veszélybe sodorná magát. Ezért az embernek őrizkednie kell ettől és nem szabad cselekednie, hanem belül kell továbbra is kitartóan állhatatosnak maradnia.
Sűrű felhők, s nem jő eső nyugati vidékünkről. A herceg lő és eltalálja azt, aki a barlangban van.
Minthogy itt egy magasabb helyen vagyunk, a repülő madarak képe szálló felhők képévé alakult át. Bármily sűrűek is azonban a felhők, csupán szállnak az égen, de nem hullatnak esőt a földre. Ugyanígy rendkívüli időkben előfordulhat, hogy jelen van ugyan egy született uralkodó, aki hivatott volna rendbehozni a világot, azonban mégsem képes semmit véghezvinni, s nem képes áldását a nép felé közvetíteni, mert egyedül áll, s nincs egyetlen segítőtársa sem.
Ilyen időkben az embernek segítőtársak után kell néznie, akikkel együtt művét teljesíteni tudja. E segítőtársakat azonban szerényen, az elrejtettségben kell keresnie ahová azok visszahúzódtak. Nem a hír és a nagy név számít, hanem csak a valódi teljesítmény.
Ha megvan bennünk ez a szerénység, akkor meg fogjuk találni a megfelelő embert, s minden nehézség ellenére is képesek lehetünk végrehajtani a rendkívüli feladatot.
Elmegy mellette anélkül, hogy találkozna vele. A repülő madár elhagyja őt. Baj! Ez balszerencsét és kárt jelért.
Ha az ember túllő a célon, akkor elmulasztja azt eltalálni. Ha a madár nem marad meg a fészkénél, hanem mindig magasabbra igyekszik, akkor előbb-utóbb a vadász hálójába kerül. Aki rendkívüli időkben nem tud magának megálljt parancsolni a kis dolgoknál, hanem nyugtalanul egyre messzebbre tör, az csak bajt hoz a saját fejére az istenek és emberek felől egyaránt, mert eltávolodik a természet rendjétől. .