16. A lelkesültség (豫, JÜ)

Magyar kiegészítő nevek
"Az öröm", "A Gyönyör", "Lelkesedés"
Taoista nevek
A Gyönyör
Angol kiegészítő nevek
"providing-for", "excess"
Leírás
A negyedik helyen, a főhivatalnok helyén lévő erős vonal az összes többi, gyenge vonal részéről előzékenységet és engedelmességet tapasztal. A felső ősjel, a Csen tulajdonsága a mozgás, míg az alsóé, a Kuné az engedelmesség és odaadás. Olyan mozgás veszi tehát kezdetét, amely odaadással találkozik, s ennek következtében magával ragadóan, lelkesítőleg hat. Nagy jelentőségű továbbá a legkisebb ellenállás vonalán történő mozgás törvénye, amely e jel esetében mint a természeti események és az emberi élet törvénye fogalmazódik meg.
Ítélet
LELKESÜLTSÉG. Előmozdító ez segítőtársakat beállítani, és seregeket masíroztatni.
A lelkesültség időszaka azon alapszik, hogy van egy jelentős egyéniség, aki ráérez a nép lelkére és azzal összhangban cselekszik. Ezért talál általános, önkéntes engedelmességre. Ahhoz, hogy az ember lelkesedést tudjon ébreszteni, elengedhetetlen, hogy rendelkezéseivel a vezetettek természetéhez igazodjon. A legkisebb ellenállás vonalán történő mozgás e szabályán alapul a természeti törvények megingathatatlansága. Az ilyen törvény ugyanis nem valami olyasmi, ami a dolgokat kívülről befolyásolja, hanem a mozgásnak a dolgokban bennerejlő harmóniája. Ezért nem térnek le az égitestek a pályájukról, s megy végbe minden természeti történés rögzített szabályszerűségek szerint. Ugyanígy vannak a dolgok az emberi társadalomban is. Itt is csak olyan törvényeket lehet keresztülvinni, amelyek a nép érzületében gyökereznek, míg azok a törvények, amelyek ennek az érzületnek ellentmondanak, csak elkeseredést ébresztenek.

A lelkesültség aztán azt is lehetővé teszi, hogy segítőtársakat állítsunk be a feladat végrehajtásához anélkül, hogy rejtett ellenállástól kellene tartanunk. A lelkesültség képes arra is, hogy a tömegek mozgását - például egy háborúban — oly mértékben egységesítse, ami lehetővé teszi a győzelem kivívását.

(Kevés olyan jel van a Változások Könyvében, ahol valamennyi vonal jelentése egyértelműen kedvező. Hogy a SZERÉNYSÉG jele ezek közé tartozik, jelzi, mennyire nagyra becsülte a kínai bölcsesség ezt az erényt.)
Képzet
Mennydörgés jön elő a földből dübörögve: a LELKESÜLTSÉG képe. Így a régi királyok zenét csináltak az érdemek tiszteletére, s pompázva felajánlották azt a legfőbb Istennek, megidézve ehhez az őseiket.
Amikor nyár elején a mennydörgés, ez az elektromos erő ismét előzúdul a földből, s az első zápor felfrissíti a természetet, régóta tartó feszültség oldódik ki. Megkönnyebbülés és öröm tölti el szíveket.. Ugyanígy a zenének is megvan a hatalma, hogy oldja a szív feszültségeit, a sötét érzések szorítását. A szív lelkesültsége önkéntelenül is megnyilvánul a dalra fakadásban, a táncban és a test ritmikus mozgásában. Ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget a láthatatlan hang lelkesítő hatásának rejtélye, amely az emberek szívét mozgatja és egyesíti. Az uralkodók kihasználták ezt a természetes vonzódást a zenéhez: felmagasztosították és szabályozták azt. A zenére mint szent és komoly dologra tekintettek, aminek az volt a feladata, hogy megtisztítsa az emberek érzéseit. A hősök erényeit kellett magasztalnia, hidat verve a láthatatlan világokba. A templomokban az emberek zenével és pantomimjátékkal közeledtek Istenhez (mely utóbbiból fejlődött ki később a színház). A világ szépségei iránti vallásos érzület egyesült a legszentebb emberi érzéssel, az ősök előtti hódolat érzésével. Az ősöket is meghívták ezekre az istentiszteletekre, mint az égi úr vendégeit s az emberiség képviselőit ama magasabb régiókban. A saját múlt és az istenség összekapcsolódása pecsételte meg a szövetséget ember és Isten között a vallásos lelkesültség ünnepélyes pillanataiban. Az uralkodó, aki saját őseiben az istenséget tisztelte, ilyen módon az ég gyermeke volt, akiben rejtélyes módon találkozott az égi és a földi világ.

E gondolatok a kínai kultúra utolsó és legmagasabb összegzését jelentik. Konfuciusz maga mondta a nagy áldozásról, ahol ezeket a szertartásokat gyakorolni szokták: „Aki teljesen megértette ezt az áldozatot, az képes volna az egész világot kormányozni úgy, mintha csak a tenyerén pörögne."

1. változó vonal 51. A gerjesztő (A mennydörgés, A megrázkódtatás)

A lelkesültség; mely megnyilvánul, bajt okoz.
Valakinek, aki alárendelt helyzetben van, előkelő kapcsolatai vannak, s ezekkel lelkesen dicsekszik. Az ilyen elbizakodottság óhatatlanul bajt von maga után. A lelkesültségnek sohasem szabad önközpontú érzésnek lennie, hanem kizárólag csak mint közhangulatnak van létjogosultsága, mely összeköti az embert a többiekkel.

2. változó vonal 40. A szabadulás

Sziklaszilárdan. Nincs egy egész nap. Az állhatatosság üdvözít.
Itt olyasvalakiről van szó, aki nem hagyja magát elszédíteni semmilyen illúziótól. Míg másokat elvakít a lelkesedés, addig ő már az idő első jeleit is teljesen tisztán felismeri. Így aztán felfelé nem talpnyaló, lefelé nem gondatlan. Ezért szilárd, mint egy kőszikla. Amint a hangulat romlására utaló első jelek megjelennek, ő már tudja; hogy időben vissza kell vonulni, anélkül, hogy akár csak egyetlen napot is késlekedne. Az állhatatosság ebben az eljárásban üdvözít.

Konfuciusz a következőket mondja erről:

„A csírát ismerni - ez valóban isteni. A nemes ember a fölötte állókkal érintkezve. nem talpnyaló, az alatta lévőkkel érintkezve nem fennhéjázó. Jól ismeri a csírákat. A csírák képezik a mozgás első, még észrevehetetlen kezdetét, azt, ami az üdv (vagy a baj) közeledtét elsőként jelzi. A nemes ember meglátja a csírákat, és azonnal cselekszik. Nem vár előtte még egy egész napot.

Ez az, ami A Változásokban így szerepel: "Sziklaszilárdan. Nincs egy egész nap. Az állhatatosság üdvözít." "Szilárdan, mint a kő, minek egy egész nap? Az ember tudhatja az ítéletet. A nemes ember ismeri a nyilvánvalót, S azt is ismeri, mi elrejtetett. Ismeri a gyengét, s az erőset is ismeri: Ezért néznek fel rá a népek ezrei."

3. változó vonal 62. A kicsi túlsúlya

A felfelé pillantó lelkesültségnek megbánás lesz a vége. Megbánáshoz vezet a tétovázás.
Itt az előző vonalnak éppen az ellentéte jelenik meg: ott az önállóság, itt a lelkes felfelé tekintés a jellemző. A túl sokáig tartó tétovázás ugyancsak megbánást eredményez. A közeledéshez meg kell ragadni a megfelelő pillanatot; csak ebben az esetben sikerül eltalálni azt, ami a helyénvaló.

4. változó vonal [K] 2. Befogadó

A lelkesültség forrása. Nagyot ér el. Ne kételkedj. A barátok úgy sereglenek köréd, mint ahogy á hajcsat befogja a hajszálakat.
Lelkesedést olyasvalaki képes ébreszteni, aki magabiztos és mentes a kétségektől: azáltal, hogy nem kételkedik, s teljesen őszinte, magához vonzza az embereket. Amennyiben megajándékozza őket bizalmával, megnyeri őket lelkes közreműködőknek és sikert ér el. Ahogy a hajcsat tartást ad a hajszálaknak és egyesíti azokat, úgy egyesíti ő is az embereket a támaszon keresztül, amiben részesíti őket.

5. változó vonal 45. Az összegyűlés

Krónikusan beteg, mégsem hal meg.
Itt a lelkesültségnek akadályai vannak. Az ember állandó nyomás közepette él, ami nem engedi szabadon fellélegezni. Ez a nyomás azonban adott esetben javára is válhat. Megóvja az embert például attól, hogy az üres lelkesedésben felélje erőit. Így a tartós nyomás éppenséggel az életbenmaradást is szolgálhatja.

6. változó vonal 35. Az előrejutás

Elvakult lelkesedés. Azonban ha a beteljesülés után az ember eljut a változásig, akkor ebben sincs hiba.
Rossz dolog, ha az ember hagyja, hogy a lelkesedés elvakítsa. Azonban ha ez az elvakultság már befejezett tény, s képesek vagyunk megváltozni, akkor mentesek maradhatunk a hibától. Á téves lelkesedésből való kijózanodás nagyonis lehetséges, s nagyon kedvező.
Cimkék



A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.