57. A szelíd (Az átható, A szél) (巽, SZUN)

Magyar kiegészítő nevek
"Ráhatás"
Taoista nevek
A Szél
Angol kiegészítő nevek
"ground", "calculations"
Leírás
A Szun egyike annak a nyolc jelnek, amely megkettőződéssel keletkezett. Ő a legidősebb leány, melynek képe a szél, vagy a fa, tulajdonsága pedig a szelídség, mely mégis mindenhová behatol, mint a szél, vagy mint a fa a gyökereivel.

A sötét elvet, mely önmagában merev és tehetetlen, fellazítja a beléhatoló világosság-elv, melynek előbbi szelíden alárendelődik. A természetben ez a szélnek felel meg, amely szétkergeti az összegyűlő felhőket, s tiszta, derült égboltot eredményez. Az emberi életben ez az ítélőerő átható tisztasága, mely megsemmisít minden sötét hátsó gondolatot. A társadalom életében pedig egy jelentős egyéniség erőteljes befolyását jelenti, aki felfed és szétkerget minden homályos mesterkedést.
Ítélet
A SZELÍD. Siker a kicsin keresztül. Előmozdító ez arra, hogy legyen az embernek, hová mennie. Előmozdító ez látni a nagy embert.
Az áthatás fokozatosan és láthatatlanul fejti ki működését. Nem erőszakkal kell érvényre juttatni, hanem lassú, szakadatlan befolyásolással. Az ilyen hatáskifejtés kevésbé szembeötlő, mint a hirtelen lerohanás, azonban sokkal tartósabb és teljesebb. Hogy az ember képes legyen ilyen módon működni, ahhoz világos céllal kell rendelkeznie, ugyanis csak akkor lehet valamit elérni, ha az átható befolyásolás állandóan ugyanabba az irányba hat.

Aki kicsi, az csak úgy tud bármit is elérni, ha alárendelődik egy jelentős embernek, aki rendelkezik azzal a képességgel, hogy rendet teremtsen.
Képzet
Szél szelet követ: ez a SZELÍD ÁTHATÁS képe. A nemes ember így széthinti parancsait, s kivitelezi az elgondolásait.
A szél átható volta azon múlik, hogy szünet nélkül fúj. Ezáltal válik oly erőteljessé. Az időt választja a hatáskifejtés eszközéül. Ugyanígy kell az uralkodó eszméinek is áthatnia a nép lelkét. Ehhez is a felvilágosításon és rendeleteken keresztül történő állandó befolyásolásra van szükség. Csak ha a parancsolatok már beépültek a néplélekbe, akkor lehetséges az azok értelmében történő cselekvés. A talaj előkészítése nélkül végrehajtott cselekvés csak taszítja és elriasztja az embereket.

1. változó vonal [A] 9. A kicsi megszelídítő ereje

Előrenyomulás és visszahátrálás közben előmozdító a harcos állhatatossága.
A született szelídség gyakran egészen a határozatlanságig megy. Az ember nem érzi magában az erőt ahhoz, hogy határozottan előrelépjen. Ezer kétség merül fel, ugyanakkor azonban az embernek visszavonulni sincs kedve, hanem csak határozatlanul hányódik ide-oda. Ilyen esetben katonás határozottságra van szükség, hogy az ember elszántan tegye azt, amit a rend megkíván. A határozott fegyelem messze jobb, mint a gyengekezű határozatlanság.

2. változó vonal 53. A fejlődés (Fokozatos előrelépés)

Behatolás az ágy alá. Az ember papokat és varázslókat használ nagy számban. Üdv! Makulátlanság.
Olykor az embernek rejtett ellenségekkel van dolga, olyan megfoghatatlan befolyásokkal, amelyek megbújnak a legsötétebb zugokban, s onnan fejtik ki az emberekre szuggesztív befolyásukat. Ilyen esetekben elengedhetetlen, hogy ezeket a dolgokat a legtitkosabb szegletekig lemenően kinyomozzuk, hogy meg tudjuk állapítani, milyen fajta befolyásról van szó - ez volna a papok feladata -, majd pedig le kell győzni e befolyásokat, s utóbbi feladathoz kellenek a varázslók. Éppen e fondorlatok névtelensége miatt van szükség különösen fáradhatatlan erőfeszítésre, amely azonban bőven megtérül. Ha ugyanis világosságra hozzák és megbélyegzik az ilyen ellenőrizetlen befolyásokat, akkor azok elveszítik hatalmukat az emberek felett.

3. változó vonal 59. A feloldás

Ismételt áthatás. Megszégyenülés.
Az átható fontolgatást nem szabad túlzásba vinni, mert akkor az akadályává válik a határozatképességnek. Ha egy dolgot már alaposan átgondoltunk, akkor utána dönteni és cselekedni kell. Az ismétlődő átgondolás állandóan újabb és újabb kétségeket vet fel, s végül az ember szégyenben marad, mert cselekvésképtelennek mutatkozik.

4. változó vonal [A] 44. Az elébe menés

Eloszlik a bánat. A vadászaton az ember háromfajta állatot zsákmányol.
Ha az ember veleszületett szerénysége a ráruházott hivatalnál, valamint összegyűjtött élettapasztalatainál fogva erőteljes tevékenykedéssel párosul, akkor bizonyosan nagy sikert ér el. A háromfajta állat közül az első az istenek számára szolgáló áldozat, a második a vendégek jóltartására, a harmadik pedig a hétköznapi felhasználásra szolgál. Ha az embernek mindhárom célra sikerül valamit elejtenie, akkor a vadászat eredménye különösen jónak mondható.

5. változó vonal [K] 18. A romlotton való munkálkodás

Az állhatatosság üdvözít. Eloszlik a bánat. Semmi sincs, ami előmozdító ne volna. Nincs kezdet, ám van befejezés. A változtatás előtt három nap, a változtatás után három nap. Üdv!
Míg "A ROMLOTTON VALÓ MUNKÁLKODÁS" (18. sz. jel) egy teljesen új kiindulópont megteremtését kívánta meg, itt csupán reformokról van szó. A kezdet nem különösebben jól sikerült, azonban eljutottunk egy olyan pontra, ahol új irányba lehet fordítani a dolgokat. Változtatnunk és javítanunk kell a dolgokon. Ennek során állhatatosnak kell lennünk, szilárd és helyes alapállásból kell a dologhoz közelítenünk, s akkor sikert érünk el és a bánat eloszlik. Csupán arra kell ügyelnünk, hogy az ilyen jobbító intézkedések alapos megfontolást igényelnek. Ismételt átgondolás szükséges, mielőtt még az ember életbe léptetné a változtatásokat, s miután a változások megtörténtek, még egy ideig alaposan nyomon kell követnünk, hogy hogyan is valósult meg a jobbító szándék a valóságban. Az ilyen alapos munkát üdv kíséri.

6. változó vonal 48. A kút

Behatolás az ágy alá. Elveszíti fejszéjét és tulajdonát. Bajt hoz magával az állhatatosság.
Az ember felismerőképessége kellően átható. A legrejtettebb szegletekben is felfedi az ártalmas befolyásokat. Nincs azonban elég ereje már ahhoz, hogy megküzdjön ezekkel. Ebben a helyzetben csak rosszul végződhet minden olyan kísérlet, hogy az ember behatoljon a sötétség személyes birodalmába.
Cimkék
Cimke Leírás
Jellemformálás(9.) Ez adja a jellem működését. Képes mérlegelni a dolgokat, tekintetbe venni a sajátos körülményeket és háttérben maradni. A jel a jellem helyes hajlékonyságát ábrázolja. Nem merevségre van szükség, mely mindig az egyszer rögzített elvek alapján cselekszik, ami valójában csak vaskalaposság, hanem mozgékonynak kell lenni, s az embernek mérlegelnie kell a dolgokat, fel kell ismernie az idő követeléseit anélkül, hogy exponálná magát, s így tanulja meg tekintetbe venni a körülményeket, s tudja megőrizni erős belső egységét bármely bölcs alkalmazkodás közepette.



A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.