Alul a fa van, fölül a víz. A fa a földből emelkedik fel, hogy onnan felszínre hozza a vizet. A kép az ősi kínai gémeskútnak felel meg. A fa alatt nem a vödröt kell érteni, amit az ősi időkben cserépből készítettek, hanem a farudat, amelynek a mozgása révén emelték ki a kútból a vizet. A kép a növényvilágra is utal, amely erezetén keresztül felszívja a vizet a földből. Ezenkívül a kút, amelyből vizet meríthetünk, tartalmazza a táplálás kimeríthetetlen adományának gondolatát is.
A KÚT. Az ember megváltoztathatja a várost, a kutat azonban nem változtathatja meg. Nem csökken és nem növekszik. Jönnek és mennek, s a kútból merítenek. Ha az ember már majdnem elérte a kút vizét, kötele azonban mégsem ér le egészen, vagy korsója eltörik, az bajt okoz.
Az ókori Kínában időről időre áthelyezték a fővárost, részben kedvezőbb helyet keresvén, részben a dinasztiák váltakozása miatt. A századok során az építkezési stílus is átalakuláson ment keresztül, a kút formája azonban ősidőktől fogva egészen a mai napig változatlan maradt. A kút így az emberiség legkezdetlegesebb életszükségleteken alapuló társadalmi szerveződésének képe, amely független bármiféle politikai berendezkedéstől. A politikai berendezkedés, sőt a nemzetek is változnak, az emberi élet, s annak alapfeltételei azonban mindig ugyanazok maradnak. Ezeket nem lehet megváltoztatni. S ez az élet ugyanakkor kimeríthetetlen is. Nem fogy és nem növekszik, s adott mindenki számára. Nemzedékek jönnek és mennek, s mindannyian élvezik az élet kimeríthetetlen bőségét. Hogy az emberek állami, vagy társadalmi szerverődése jó legyen, ahhoz két dolog szükséges. Az egyik, hogy az embernek le kell hatolnia az élet alapjaiig. Az élet felületes elrendezése, amely kielégítetlenül hagyja a legmélyebb életszükségleteket, ugyanolyan hatástalan, mintha az ember meg sem próbált volna rendet teremteni. Ugyanilyen rossz a nemtörődömség is, amelynek következtében a korsó összetörik. Ha pl. túlzásba viszik az ország katonai védelmét, háborút idézve elő, amely megsemmisíti az állam hatalmát, akkor ez azt jelenti, hogy eltörött a korsó. A jelnek az egyén számára is van jelentése. Így például bármennyire különbözőek is az emberek hajlamai és képességei, az emberi természet alapjait tekintve mindegyiküknél egyforma. S képzése révén valamennyi ember meríthet az emberi lélek isteni természetének kimeríthetetlen forrásából. Azonban itt is fenyeget két veszély: az egyik, hogy képzése során az illető nem tud eljutni embervoltának valódi gyökereiig, hanem megragad a konvencióknál - s az ilyen féltudás ugyanolyan rossz, mint ha semmit sem tanult volna -; a másik, ami előfordulhat, hogy egyszercsak összeomlik, s jellemének fejlesztését teljesen elhanyagolja.
Víz a fa fölött: a KÚT képe ez. Így a nemes ember munkára serkenti a népet, s buzdítja őket arra, hogy egymásnak segítsenek.
Alul a Szun, a fa jele található, fölötte pedig a Kan jele, a víz. A fa fölfelé szívja a vizet. Ahogy a fa, mint szervezet a kút tevékenységét utánozza, ami a növény minden részének a javára szolgál, a nemes ember is úgy rendezi el az emberi társadalmat, hogy annak tagjai a növényi szervezethez hasonlóan, az egész javát szolgálva kapcsolódjanak össze.