Alul a fa van, fölül a víz. A fa a földből emelkedik fel, hogy onnan felszínre hozza a vizet. A kép az ősi kínai gémeskútnak felel meg. A fa alatt nem a vödröt kell érteni, amit az ősi időkben cserépből készítettek, hanem a farudat, amelynek a mozgása révén emelték ki a kútból a vizet. A kép a növényvilágra is utal, amely erezetén keresztül felszívja a vizet a földből. Ezenkívül a kút, amelyből vizet meríthetünk, tartalmazza a táplálás kimeríthetetlen adományának gondolatát is.

Ítélet

A KÚT. Az ember megváltoztathatja a várost, a kutat azonban nem változtathatja meg. Nem csökken és nem növekszik. Jönnek és mennek, s a kútból merítenek. Ha az ember már majdnem elérte a kút vizét, kötele azonban mégsem ér le egészen, vagy korsója eltörik, az bajt okoz.

Az ókori Kínában időről időre áthelyezték a fővárost, részben kedvezőbb helyet keresvén, részben a dinasztiák váltakozása miatt. A századok során az építkezési stílus is átalakuláson ment keresztül, a kút formája azonban ősidőktől fogva egészen a mai napig változatlan maradt. A kút így az emberiség legkezdetlegesebb életszükségleteken alapuló társadalmi szerveződésének képe, amely független bármiféle politikai berendezkedéstől. A politikai berendezkedés, sőt a nemzetek is változnak, az emberi élet, s annak alapfeltételei azonban mindig ugyanazok maradnak. Ezeket nem lehet megváltoztatni. S ez az élet ugyanakkor kimeríthetetlen is. Nem fogy és nem növekszik, s adott mindenki számára. Nemzedékek jönnek és mennek, s mindannyian élvezik az élet kimeríthetetlen bőségét. Hogy az emberek állami, vagy társadalmi szerverődése jó legyen, ahhoz két dolog szükséges. Az egyik, hogy az embernek le kell hatolnia az élet alapjaiig. Az élet felületes elrendezése, amely kielégítetlenül hagyja a legmélyebb életszükségleteket, ugyanolyan hatástalan, mintha az ember meg sem próbált volna rendet teremteni. Ugyanilyen rossz a nemtörődömség is, amelynek következtében a korsó összetörik. Ha pl. túlzásba viszik az ország katonai védelmét, háborút idézve elő, amely megsemmisíti az állam hatalmát, akkor ez azt jelenti, hogy eltörött a korsó. A jelnek az egyén számára is van jelentése. Így például bármennyire különbözőek is az emberek hajlamai és képességei, az emberi természet alapjait tekintve mindegyiküknél egyforma. S képzése révén valamennyi ember meríthet az emberi lélek isteni természetének kimeríthetetlen forrásából. Azonban itt is fenyeget két veszély: az egyik, hogy képzése során az illető nem tud eljutni embervoltának valódi gyökereiig, hanem megragad a konvencióknál - s az ilyen féltudás ugyanolyan rossz, mint ha semmit sem tanult volna -; a másik, ami előfordulhat, hogy egyszercsak összeomlik, s jellemének fejlesztését teljesen elhanyagolja.

Képzet

Víz a fa fölött: a KÚT képe ez. Így a nemes ember munkára serkenti a népet, s buzdítja őket arra, hogy egymásnak segítsenek.

Alul a Szun, a fa jele található, fölötte pedig a Kan jele, a víz. A fa fölfelé szívja a vizet. Ahogy a fa, mint szervezet a kút tevékenységét utánozza, ami a növény minden részének a javára szolgál, a nemes ember is úgy rendezi el az emberi társadalmat, hogy annak tagjai a növényi szervezethez hasonlóan, az egész javát szolgálva kapcsolódjanak össze.

1. változó vonal 5. A várakozás, A táplálás

Senki sem issza meg a kút sarát. Öreg kúthoz nem jönnek állatok.

Ha valaki a mocsaras lapályon kószál; élete könnyen elmerül az iszapban. Az ilyén ember elveszíti a jelentőséget az emberiség számára. Aki lealacsonyítja önmagát, ahhoz mások sem jönnek többé. Végül aztán már senki sem törődik vele.

2. változó vonal 39. Az akadály

A kút nyílásánál halat ejt az ember. A korsó eltörik s folyatni kezd.

A víz önmagában tiszta, az ember azonban nem hasznosítja. Így aztán a kútban csak a halak tanyáznak, s aki jön, csak azért jön, hogy halat fogjon. A korsó azonban eltörik, úgyhogy nem lehet benne a halat megtartani.

A kép egy olyan helyzetet ábrázol, ahol valaki önmagában jó adottságokkal rendelkezett, azonban elhanyagolta azokat. Immár senki sem törődik vele. Ennek következtében belsőleg lezüllik. Közönséges emberekkel adja össze magát, és semmilyen kiváló dolgot sem képes többé teljesíteni.

3. változó vonal 29. A mélység, A víz

A kút ki van tisztítva, azonban nem isznak belőle. Ez az én szívem fájdalma; hiszen lehetne abból meríteni. Volna bár a király tudata tiszta, együtt lehetne élvezni a boldogságot.

Itt rendelkezésre áll egy derék ember. Megtisztított kúthoz hasonlítható, amelynek vizéből nyugodtan lehetne fogyasztani. Nem veszik azonban igénybe. Ez fájdalmas mindazok számára, akik ismerik őt. Kívánatos volna, hogy a herceg felismerje ezt; ez valamennyi résztvevő részére szerencsét jelentene.

4. változó vonal 28. A nagy túlsúlya

A kutat kifalazzák; makulátlanság.

Ha a kutat kifalazzák, akkor ugyan egy darabig nem lehet használni, a munka mégsem hiábavaló: elérjük vele ugyanis, hogy a víz tiszta marad. Ugyanígy az életben is vannak időszakok, amikor az embernek rendbe kell hoznia magát. Ilyen időszakokban nem vagyunk ugyan képesek mások számára semmit sem nyújtani, mégis megvan ezeknek is a maguk értéke, mert a belső fejlődés növeli erőinket és képességeinket, úgyhogy később aztán sokkal többre leszünk képesek.

5. változó vonal [K] 46. A felnyomulás

A kútban egy tiszta, hűvös forrás buzog, amelyből nyugodtan fogyaszthatunk.

Itt egy jó kútról van szó, amely éltető vizet adó forrást rejt a mélyében. Az, aki ehhez hasonló erényekkel rendelkezik, azért született, hogy az emberek szabadítójává és vezérévé váljon. Nála van az élet vize. Mégis hiányzik a szövegből az "üdv" jele. A kút esetében minden azon múlik, hogy a vizet kimerjék. Mindaddig, amíg az emberek nem hozzák a felszínre, még a legjobb víz is csak lehetőség a felfrissülésre. Ugyanígy az emberek vezetői esetében is azon fordul meg a dolog, hogy fogyasztanak-e szavaik forrásából, átültetik-e azokat az életbe.

6. változó vonal 57. A szelíd (Az átható, A szél)

Az ember akadálytalanul meríthet a kútból. Lehet rá számítani. Magasztos üdv!

A kút mindenki számára ott van. Semmilyen tiltás sem akadályozza azokat, akik meríteni akarnak belőle. Bármennyien jöjjenek is, megtalálják, amire szükségük van; a kútra ugyanis lehet számítani. Nem apad el, mert saját forrása van, s ezért az egész ország számára nagy üdvöt jelent. Ugyanígy van ez a nagy emberrel, aki szintén a belső javak kimeríthetetlen gazdagságával rendelkezik. Minél többet merítenek belőle az emberek, annál gazdagabbá válik.

Cimkék

A Gerjesztő háza(6.) Magjele 38.

Cimke	Leírás
Jellemformálás(8.)	Ez adja a jellem terepét. Saját helyén tartózkodik, mégis befolyással van másokra. Általa különböztetjük azt, hogy mi a helyes. A jel forráskutat ábrázol, melynek messzire nyúló hatása van annak ellenére, hogy maga egy helyben áll. E hatás azon alapul, hogy áldást juttat még a távoli lakóknak is. Ez a jellem térképét jelképezi, ahol az kifejtheti hatását. Az a mély befolyást mutatja, amely a gazdag, adakozó személyiségből indul ki, s amelynek értékét semmivel sem csökkenti, hogy maga az adományozó csendben háttérben marad. A jel bemutatja azt, ami helyes, s ezáltal teszi lehetővé annak kieszközlését.

A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.