A jel az alsó ősjel megfogyatkozását mutatja a fölső javára, amennyiben a harmadik, eredetileg erős vonal fölment legfölülre, s a korábban fölül lévő gyenge vonal lépett a helyére. Az alsó jel csökkenését tehát a fölső egyenlíti ki. Ez azonban valójában fogyatkozás, hiszen ha az ember egy építmény alapjából elvesz, miközben fölül a falakat megerősíti, akkor az egész építmény veszít a szilárdságából. Ugyanígy a nép jólétének apasztása a kormányzat javára valójában fogyatkozást jelent. A jellel kapcsolatos tartalmak egészében annak megmutatását célozzák, hogyan mehet végbe a jólétarányoknak ez az eltolódása anélkül, hogy ennek következtében elapadnának a jólét forrásai a népben és annak alsóbb osztályaiban.

Ítélet

Az őszinteséggel összekapcsolt CSÖKKENÉS magasztos üdvöt eredményez, makulátlanul. Ebben lehet az ember állhatatos: Előmozdító ez vállalkozni valamire. Hogyan lehetne ezt kivitelezni? Az ember két kis tálkát is használhat az áldozathoz.

A csökkenés nem jelent feltétlenül rosszat. Ahogy a gyarapodásnak, úgy a fogyatkozásnak is megvan a maga ideje. A fontos az, hogy törődjünk bele az adott időszakba, s a szegénységünket ne próbáljuk üres látszatokkal takargatni. Ha a szűkölködés időszaka oda vezet, hogy ezen keresztül sikerül kifejezésre juttatnunk valamilyen belső igazságot, akkor nincs okunk arra, hogy szégyelljük egyszerűségünket. Ilyenkor éppen ez a helyénvaló, mert ez kölcsönzi számunkra azt a belső erőt, amivel aztán ismét vállalkozni lehet valamire. Sőt még akkor sem szabad tétováznunk, ha a kultúra külső szépsége, vagy akár a vallási formák cizelláltsága szenvedne csorbát az egyszerűség miatt. Az embernek a belső érzület erejéből kell merítenie, s ezzel kell kárpótolnia magát a külső megjelenés nyomorúságos voltáért. Akkor a tartalom gazdagsága át fog segíteni bennünket a forma egyszerűségén. Isten színe előtt nincs szükség a hamis látszatokra. A szív érzése egyszerű eszközökkel is kifejezésre juttatható.

Képzet

A hegy aljában a tó: ez a CSÖKKENÉS képe. A nemes ember így féken tartja haragját, s visszafogja az ösztöneit.

A tó a hegy aljában párolog. Ezáltal csökken a hegy javára, amelyet viszont gazdagít a nedvesség. A hegy a makacs erő jelképe, amely könnyen haraggá sűrűsödhet; a tó pedig a féktelen jókedv képe, amely az életerőket romboló, szenvedélyes ösztönné fejlődhet. Mindkettőre nézve jót tesz a csökkentés: a haragot csökkenti a nyugalom, az ösztönöket pedig megfékezi a korlátok közé zártság. A lélek alacsonyabb rendű erőinek e csökkenése gazdagítja a lélek magasabb erőit.

1. változó vonal 4. Ifjúkori bohóság

Ha az ügyek készen vannak, nem hiba odasietni. Meg kell azonban az embernek fontolnia, mennyire szabad másokat igénybe vennie.

Önzetlen és jó jellemre vall, ha valaki saját fontos, közvetlen feladatainak elintézése után erejét a mások szolgálatába állítja, s siet segíteni ott, ahol éppen segítségre van szükség anélkül, hogy ezzel kérkedne, vagy különösebb ügyet csinálna belőle. Annak a magasabb állású személynek azonban, akit ily módon kisegítenek, jól meg kell gondolnia, mennyire veheti igénybe a segítőkész szolgálattévőt, vagy barátot anélkül, hogy annak jelentősebb kárt okozna. Csak ott szabad magunkat gondolkodás és feltétel nélkül rendelkezésre bocsátani, ahol jelen van ez az érzékeny tapintat.

2. változó vonal 27. A szájsarok (A táplálás)

Előmozdító az állhatatosság. Rosszra vezet valamire vállalkozni. Önmaga csökkentése nélkül is képes az ember másokat gyarapítani.

Aki szolgálni akar másokat, annak számára nélkülözhetetlen az a lelki attitűd, amit nemes öntudat és következetes, meg nem alkuvó komolyság jellemez. Aki azért dobja félre önmagát, hogy kiszolgálja egy felettes önkényét, az csökkenti ugyan a saját helyzetét, anélkül azonban, hogy ezzel bárkinek is tartósan a hasznára volna. Ez rossz. Az igazi, tartós értékkel bíró szolgálat az, amelyik önmaga feladása nélkül szolgál másokat.

3. változó vonal [A] 26. A nagy megszelídítő ereje

Ha három ember vándorol együtt, akkor egy emberrel csökken a számuk. Ha valaki egyedül vándorol, akkor megtalálja társát.

Ahol hárman vannak együtt, ott féltékenység üti fel a fejét. Ennek következtében egyiküknek távoznia kell. Szoros kötelék csak két ember között lehetséges. Ahol azonban valaki egyedül van, ott az illető megtalálja az őt kiegészítő társát.

4. változó vonal 38. Az ellentét

Ha valaki csökkenti a hibáit, eléri, hogy a többiek sietve jöjjenek és örüljenek. Makulátlanság.

Gyakran éppen a saját hibáink tartják vissza a jóérzésű embereket attól, hogy hozzánk közelítsenek. Környezetünk, amelyben találjuk magunkat, gyakran csak még jobban felerősíti és még inkább elmérgesíti bennünk ezeket a hibákat. Ha azonban el tudunk jutni odáig, hogy alább adjuk magunkat és elhagyjuk hibáinkat, akkor ezzel egy belső nyomás alól szabadítjuk fel jóérzésű barátainkat, s elérjük, hogy mihamarabb közeledjenek hozzánk, kölcsönös örömünkre.

5. változó vonal [K] 61. A belső igazság

Valójában őt gyarapítja valaki. Tíz pár teknősbéka sem tudna ellene szegülni. Magasztos üdv!

Ha valakinek szerencsés sors rendeltetett, akkor el sem tudja azt kerülni. Minden jóslatnak egybehangzóan az ő javára kell szólnia, például ama jóslatnak is, amit a teknősbékapáncél felhasználásával nyernek. Az illetőnek nem kell semmitől sem tartania, mert szerencséjét magasabb végzet rendelte el.

6. változó vonal [A] 19. A közeledés

Ha az ember anélkül gyarapodik, hogy kevesbítene másokat, az nem hiba. Az állhatatosság üdvözít. Előmozdító ez vállalkozni valamire. Az ember szolgálókra tesz szert, nincs többé azonban saját, külön otthona.

Vannak emberek, akik áldást osztanak az egész világ számára. Minden gyarapodás, minden erőnövekedés, amely osztályrészükül jut, valamennyi ember javát szolgálja, s ezért nem jelent kevesbedést mások számára. Az állhatatos és szorgalmas munkálkodás sikert eredményez és az ember rátalál azokra a segítőtársakra, akikre szüksége van. Amit azonban létrehoz, az nem valamiféle korlátolt egyéni érdeket szolgál, hanem teljesen nyitott, mindenki számára hozzáférhető.

Cimkék

A Nyugvás háza(4.) Magjele 24.

Cimke	Leírás
Jellemformálás(5.)	Ez adja a jellem ápolását. A jel az alsóbbrendű késztetések, a féktelen ösztönök csökkenését mutatja a magasabb, szellemi élet javára. Ez jelenti a jellem tulajdonképpeni ápolását. A jel először az ösztönök megszelídítésével kapcsolatos nehézségeket mutatja meg, s csak azután a könnyűt, amikor a jellem már uralt, s így távol tartja a károkat.

A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.