2. Befogadó (坤, KUN)

Magyar kiegészítő nevek
"formálni kezd", "A föld"
Taoista nevek
A Föld
Angol kiegészítő nevek
"field", "acquiescence", "the flow"
Leírás
A jel csupa megszakított vonalból áll. A megszakított vonal a jin árnyékos, lágy, befogadó őserejének felel meg. A jel sa­játossága az önátadás, képe pedig a föld. Tökéletes ellenpárja a TEREMTŐ-nek, ám nem az ellentét értelmében: viszonyuk egymást kiegészítő, s nem egymással hadakozó jellegű. Ez a természet a szellemmel szemben, a föld az éggel szemben, a térbeli az időbelivel szemben, a női-anyai a férfias-apaival szemben. Ez az ellentétpár, mint alapelv azonban az emberi viszonyokban is felfedezhető, nemcsak a férfi és nő közötti kapcsolatban, hanem a fejedelem és minisztere, vagy az apa és fiú közötti viszonyban is; sőt még az egyes emberen belül is jelen van ez a kettősség a szellemi és az érzéki együttlétezése for­májában.

Valódi kettősségről azonban tulajdonképpen nem lehet be­szélni, mivel a két jel között egyértelmű rangsorviszony áll fenn. Önmagában véve a Befogadó természetesen ugyanolyan fon tos, mint a Teremtő, azonban az önátadás tulajdonsága eleve meghatározza ennek az őserőnek a helyzetét a Teremtőhöz képest. A Teremtő irányítása és ösztönzése alatt kell állnia, s akkor hatása kedvező lesz. Rosszindulatúvá csak akkor válik, ha kilép ebből a helyzetből, s a Teremtővel egyenrangúan akar annak oldalára állni. Ebben az esetben a Teremtővel szemben ellentét és harc támad, amelynek hatása mindkét félre nézve kedvezőtlen.
Ítélet
A BEFOGADÓ hatása magasztos valóra válás, a kanca állhatatosságával előmozdító.Ha a nemes ember vállalkozik valamire s az élre tör, tévútra jut; ám ha követ, vezetésre lel. Segít, ha délen és nyugaton barátot találunk, s kerüljük a keleti és északi barátokat. Üdvözítő a nyugodt állhatatosság.
A Teremtő négy alapvonása: a »magasztos valóra válás, elő- mozdító állhatatosság« a Befogadó jellemzésében is megtalál­ható. Az állhatatosság azonban itt közelebbről is meg van határozva: a kanca állhatatosságáról van szó. A Befogadó a térbeli valóságot jelöli a Teremtő szellemi potenciáljával szem­ben. Amikor a lehetséges valósággá válik, s a szellemi térbelivé lesz, ez mindig egybehatároló, egyedi meghatározáson keresz­tül történik. Ez fejeződik ki abban, hogy itt az »állhatatos« szóhoz még egy közelebbi meghatározást is hozzáfűztek, ti. hogy a »kancáé«. A ló a földhöz tartozik, hasonlóan, mint ahogy a sárkány az éghez, s a rónákon át való fáradhatatlan vágtájával a föld hatalmas térbeli kiterjedését jelképezi. A »kanca« kifejezést talán azért választották, mert a kancában egyszerre van jelen a ló ereje és gyorsasága, valamint a tehén szelídsége és odaadása.

A természet csak azért tudja a szellem ösztönzéseit megvaló­sítani, mert felér a Teremtő lényegéhez. Gazdagsága abban áll, hogy ő táplálja valamennyi lényt, nagysága pedig abban, hogy mindent széppé és nagyszerűvé formál. Így virágoztat fel min­dent, ami él. Míg a Teremtő nemzi a dolgokat, a Befogadó az, aki által azok megszületnek.)

Az emberi viszonyokra alkalmazva tehát arról van szó, hogy a helyzetnek megfelelően kell viselkedni. Az ember nincs abban a helyzetben, hogy önálló lehessen, hanem mint segítőerő működik. Igaz ugyan, hogy valamit teljesítenie kell. Feladata azonban nem az, hogy vezetni próbáljon — ezzel csak tévútra vinné magát , hanem hogy engedje magát vezetni. Ha az ember megérti, hogy a sorssal szemben megadással kell visel­tetnie, akkor bizonyosan megfelelő vezetésre fog találni. A nemes ember hagyja magát vezetni. Nem tör vaktában előre, hanem megérti, hogy milyen magatartást kíván tőle a helyzet, s követi a sors útmutatását.

Ahol az ember valamit végre akar hajtani, ott segítségre és barátokra van szüksége a fáradozás és erőfeszítés időszakában, ha a megvalósítandó eszmék már megállapítást nyertek. A fáradozás és erőfeszítés időszakát a dél és a nyugat jelképezi. A dél és a nyugat ugyanis azt a helyet jelenti, ahol a Befogadó a Teremtőért fáradozik — mint a természet nyáron és ősszel. Ha az ember nem szedi össze minden erejét, akkor nem tud elkészülni a feladattal, amit végre kell hajtania. Ezért barátokra lelni itt annyit jelent, mint teljesítőképessé válni. Azonban a fáradozás és erőfeszítés mellett megvan az ideje a tervezésnek és rendezésnek is; ehhez pedig magányra van szükség. A kelet jelképezi azt a helyet, ahol az ember átveszi urától a meg­bízatást, az észak pedig azt a helyet jelenti, ahol jelentést tesz az elvégzettekről. Ilyenkor pedig magányosnak és elfogulatlan­nak kell lennie. Ezekben a megszentelt órákban az embernek kerülnie kell a társaságot, nehogy pártoskodó gyűlölködés és részrehajlás zavarja meg a belső tisztaságot.
Képzet
A föld állapota a befogadó odaadás. Így hordozza a nemes ember tágra nyílt lénye a külvilágot.
Ahogyan egy ég van, ugyanúgy földből is csak egy van. Míg azonban az ég esetében a jel megkettőződése az időbeli tarta­mot fejezte ki, a föld esetében ugyanez a térbeli kiterjedést és szilárdságot jelenti, aminek révén tart és hordoz mindent, ami csak él és mozog rajta. A föld odaadó mivoltában kivétel nélkül hordoz mindent, tekintet nélkül arra, hogy az jó, vagy rossz. A nemes ember tehát ugyanígy tágassá, derékké és teherbíróvá formálja jellemét, hogy képessé váljon elbírni és hordozni em­bereket és dolgokat.

1. változó vonal 24. Visszatérés (A fordulópont)

Dér a talpad alatt; nos, közel a szilárd jég.
Ahogy a fényteli erők az életet képviselik, úgy az árnyékerők a halált. Ősszel, amikor megjelenik a korai dér, a sötétség és a hideg erői éppenhogy elkezdenek kibontakozni. Ezeket az első jeleket a szabott törvénynek megfelelően egyre növekvő szám­ban követik a halál megnyilvánulásai, míg végül egyszercsak ott a jéggel kísért dermesztő tél.

Ugyanígy zajlik ez az életben is Amikor a hanyatlás első, alig észrevehető jelei mutatkoznak, akkor ez már előrevetíti a to­vábbi leépülést egészen a végső pusztulásig. Az életben azon­ban az ember elébe vágva a dolgoknak, ha idejekorán felfigyel a hanyatlás jeleire, s kellő időben ellenlépéseket tesz.

2. változó vonal [K] 7. A hadsereg

Egyenes, szögletes, nagy. Szándéktalanul, s mégsem marad semmi előrnozdítatlanul.
Az ég szimbóluma a kör, a földé pedig a négyszög. A szögle­tesség ugyanis a föld őseredeti tulajdonsága. Az egyenes vonalú mozgás viszont, ugyanúgy, mint a nagyság, eredetileg a Terem­tő sajátja. Azonban minden szögletes dolog az egyenes vonal­ból származik, s belőlük magukból pedig testi nagyság képződik. Amikor a matematikában különbséget teszünk vo­nal, síkfelület és test között, akkor a síkbeli szögletes alakzatok az egyenes vonalból, a térbeli szögletes testek pedig a síkbeli szögletes alakzatokból származtathatók. A Befogadó a Terem­tő tulajdonságaihoz igazodik, s azokat a sajátjaivá teszi. Így lesz az egyenes vonalból négyszög, és a négyszögből kocka. Egysze­rűen a Teremtő törvényeinek való önátadásról van szó, anélkül, hogy abból bármit is elvenne, vagy hozzátenne. Ezért aztán a Befogadónak nincs is szüksége különösebb szándékra, vagy erőfeszítésre: minden történik úgy, ahogyan kell.

A természet hibátlanul hozza létre valamennyi lényt, ebben áll az egyenessége; nyugodt és higgadt, ez a szögletessége; nem vonakodik bármilyen lényt is elviselni, ebben áll a nagysága. Ezért éri el mesterséges eszközök, vagy különösebb szándék nélkül is mindenki számára azt, ami a helyénvaló. Az ember számára ez a legmagasabb bölcsességet jelenti, aminek révén működése olyan magától értetődővé válik, mint a természeté.

3. változó vonal 15. A szerénység

Rejtett vonalak; az ember képes állhatatosnak maradni. Ha netán egy király szolgálatában állsz, úgy ne saját műre törekedj, hanem csak végrehajts!
Ha az ember mentes a hiúságtól, akkor képes az erényeit úgy elrejteni, hogy nem vonja magára idő előtt a nyilvánosság figyelmét. Így módja van zavartalanul érlelődni. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor kiléphet az ember a nyilvánosság elé is, azonban ilyenkor is nagyon visszafogottnak kellennie. A bölcs a hírnevet szívesen átengedi másoknak. Nem kész tényeket keres, amelyeket saját erényeiként kívánhatna számontartani, hanem sokkal inkább a jövő hatóerejévé váló indítékokban bízik, vagyis olymódon végzi munkáját, hogy az a jövő számára legyen gyümölcsöző.

4. változó vonal 16. A lelkesültség

Bekötött szájú zsák. Sem szégyen, sem dicsőség.
Az árnyékos elem kinyílik, amikor mozdul, s bezárul, amikor nyugalomban van. A vonal a legszigorúbb bezárkózást jelzi. Veszélyes időszakban vagyunk: az esetleges előtérbe kerülés vagy nagyhatalmú ellenfelekkel való ellenségeskedéshez vezet, amennyiben kihívjuk őket magunk ellen; vagy pedig rosszul értelmezett elismeréshez, ha az ember engedékenynek mutat­kozik. A leghelyesebb tehát, ha az ember bezárkózik, tartózkodjék bár remeteségben, vagy a világ forgatagában; hiszen az utóbbiban is jól el lehet rejtőzni, úgy, hogy senki sem ismer fel bennünket.

5. változó vonal 8. Az összetartás

A sárga alsóköntös magasztos üdvöt ád.
A sárga a földnek és a középnek a színe, a biztosnak és hiteles­nek a szimbóluma. Az alsóköntös feltűnést kerülő díszítése az arisztokratikus visszafogottság jelképe. Ha valakinek kima­gasló, de nem önálló pozícióban kell tevékenykednie, akkor a valódi siker a rendkívüli diszkréción múlik. Az autentikusság­nak és kifinomultságnak nem szabad közvetlenül előtérbe ke­rülnie, hanem csak közvetve, mint belülről fakadó hatás szabad megnyilvánulnia.

6. változó vonal 23. A repedezés

Sárkányok küzdenek a gyepen. Vérük sárga és fekete.
A legelső helyen az árnyékosnak meg kellene hajolnia a fény előtt. Amennyiben meg akarja tartani az őt nem megillető helyet, s szolgálat helyett vezetni akar, ezzel magára vonja az erősebb haragját. Harcra kerül a sor, amelyben vereséget szen­ved, azonban a harcban mindkét fél károsodik.

A sárkány az ég szimbóluma, aki azért lép a színre, hogy megküzdjön a hamis sárkánnyal, akinek képévé a földelv for­málta magát önteltségében. A kékesfekete az ég színe, a sárga pedig a földé Amikor tehát sárga és fekete vér folyik, akkor ez annak a jele, hogy ebben a természet ellen való harcban mind­két őserő kárt szenved. (Míg a TEREMTŐ legfelső vonala a titáni gőgre utal, s a görög monda­világban szereplő Ikarosz történetével állítható párhuzamba, addig a BEFOGADÓ legfelső vonala Lucifer mítoszával mutat párhuzamot, aki fellázadt a legfőbb Isten ellen, vagy a sötét erők harcával Walhalla is­teneivel szemben, amely az istenek alkonyában végződött.)
Cimkék
Cimke Leírás
Naptári hexagram(10.) november-december (téli napforduló)



A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.