45. Az összegyűlés (萃, CUJ)

Magyar kiegészítő nevek
"Az összejövetel", "A gyülekezés"
Taoista nevek
Az Összegyűlés
Angol kiegészítő nevek
"clustering", "finished"
Leírás
A jel mind formáját, mind jelentését tekintve a Pi, az ÖSSZETARTÁS (8. sz.) jelével rokon. Ott a víz van a földön, itt pedig a tó. A tó a víz gyűjtőterülete, ezért itt az összegyűlés eszméje még erősebben kifejezésre jut, mint a 8. sz. jel esetében. Hasonló alapgondolat adódik abból is, hogy itt a negyedik és az ötödik helyen két erős vonal is végzi a gyűjtést, míg ott csak az ötödik helyen lévő vonal fejtett ki ilyen hatást, amely egyedül volt a sok gyenge között.
Ítélet
Az ÖSSZEGYÛLÉS. Siker. A király templomához közeledik. Előmozdító ez látni a nagy embert. Az sikert hoz. Előmozdító az állhatatosság. Üdvös hatású nagy áldozatot hozni. Előmozdító ez vállalkozni valamire.
Az emberek nagyobb közösségekbe történő összegyűlése vagy természetes módon megy végbe, mint pl. a család esetében, vagy pedig mesterséges módon valósul meg, mint az-államban. A család az apa, mint családfő körül gyűlik össze. Az összegyűlés folyamatosságát az ősöknek bemutatott áldozat biztosítja, amelynek alkalmából az egész nemzetség újra meg újra összejön. Az ősök a hátramaradottak egyesített áhitata eredményeképpen beépülnek azok szellemébe, úgyhogy nem oszlanak szét, nem enyésznek el.

Ahol össze kell gyűjteni az embereket, ott vallási erőre van szükség. Azonban szükség van egy emberi vezetőre is, aki a gyülekezés középpontjában áll, Ahhoz, hogy képes legyen összegyűjteni a többieket, e középpontnak elsősorban önmagának kell összeszedettnek lennie. A világ csak az összegyűjtött erkölcsi erő által hagyja magát egyesíteni. Az egyesítés e nagy időszakai aztán nagy műveket is hagynak maguk után. Ez az értelme a meghozandó nagy áldozatnak. S az összegyűjtés időszakában a világi területen is nagy művekre van szükség.
Képzet
Tó a föld fölött: ez az ÖSSZEGYÛLÉS képe. Így a nemes ember megújítja fegyvereit, hogy az előre nem látottal szembeszálljon.
Ha a víz összegyűlik a tóban, úgyhogy az a föld felszíne fölé emelkedik, akkor ott rövidesen áttörés fenyeget. Ez ellen az embernek előre meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket. Ugyanígy ahol emberek gyűlnek össze nagy számban, ott könnyen keletkezik viszály; ahol javak gyűlnek össze, ott könnyen megtörténik a rablás. Ezért az összegyűjtés időszakában idejekorán fel kell készülni a váratlan események kivédésére. A földet többnyire olyan váratlan események következtében éri szenvedés, amire az emberek nincsenek felkészülve. Ha fele lennének készülve, akkor el is tudnák azokat hárítani.

1. változó vonal 17. A követés

Ha őszinte vagy, de nem a végsőkig, akkor hol zűrzavar van, hal meg gyülekezés. Ha szólítasz, akkor egy kézfogás után ismét tudsz majd nevetni. Ne bánkódj egy szálat se. Makulátlan az odamenés.
A helyzet az, hogy az ember szeretne csatlakozni egy vezetőhöz, akire fel tud nézni. Azonban számos társaságban vesz részt, amelyek részéről hagyja magát befolyásolni, úgyhogy végülis csak ingadozik és nem tud döntésre jutni. Vagyis nincs egy szilárd középpont, amely köré gyülekezhetne. Ha azonban az ember kifejezésre juttatja e szellemi ínségét és segítséget kér, elég a vezető egyetlen kézszorítása, s máris minden átfordul. Ezért az embernek nem szabad hagynia magát tévútra sodorni. Ha csatlakozik ahhoz a bizonyos vezetőhöz, az minden további nélkül helyes lépés.

2. változó vonal 47. A szorultság (A kimerülés)

Ha hagyjuk magunkat terelni, ez üdvös, és makulátlanok maradunk. Ha az ember őszinte, akkor előmozdító ez arra is, hogy egy kis áldozatot hozzunk.
Az összegyűlés időszakában az embernek nem szabad önkényesen megválasztania az útját. Rejtett erők működnek, amelyek egymáshoz terelik az összeillő embereket. Át kell engednünk magunkat e vonzásoknak, s akkor nem fogunk hibát elkövetni. Ahol megvan a belső kapcsolat, ott nincs szükség semmilyen különösebb előkészületre, vagy formaságra. Az emberek minden további nélkül megértik egymást, mint ahogyan az istenség is kegyesen fogadja még a kis áldozatot is, ha az igazán szívből jövő.

3. változó vonal 31. A ráhatás (Az udvarlás)

Nyögve nyelős összegyűlés. Nincs semmi, ami előmozdító volna. Makulátlan az odamenés. Kisebb megszégyenülés.
Az emberben gyakran megvan a csatlakozás igénye, azonban a környezetében lévő többiek már szövetkeztek egymással, s így ő elszigetelt marad. Az egész helyzet olyan, hogy az már tarthatatlan. Ilyenkor fontos, hogy rá tudjuk szánni magunkat az előrelépésre, s eltökélten csatlakoznunk kell egy olyán személyhez, aki közel áll a gyülekezés középpontjához, s így képes arra, hogy bevezessen bennünket a zárt körbe. Ebben nincs semmi hiba, még akkor sem, ha mint kívülálló, az ember eleinte egy kissé megszégyenítő helyzetben van.

4. változó vonal [K] 8. Az összetartás

Nagy üdv! Makulátlanság.
Itt egy olyan emberről van szó, aki ura nevében maga köré gyűjti az embereket. Mivel nem törekszik arra, hogy saját maga bármilyen külön előnyre tegyen szert, hanem önzetlenül munkálkodik az általános egység érdekében, fáradozásait siker koronázza, és minden jól fog alakulni.

5. változó vonal [K] 16. A lelkesültség

Ha az összegyűjtés során az ember pozícióban van, az nem jelent hibát. Ha még akadnak néhányan, akik nincsenek őszintén az ügy mellett, akkor magasztos, kitartó állhatatosságra van szükség, s végül eloszlik a bánkódás.
Ha az emberek maguktól köré gyűlnek valakinek, vagyis különösebb felszólítás nélkül csatlakoznak hozzá, az csak jó lehet. Az ember ezáltal egy bizonyos befolyásra tesz szert, ami mindenképpen hasznos lehet. Ennek azonban természetes következménye, hogy olyanok is körénk gyűlnek néhányan, akiket nem a belső bizalom vonz, hanem csupán befolyásos helyzetbe kívánnak jutni. Ez bizony sajnálatos, de így van. Az ilyen emberekkel szemben nincs más eszköz, mint fokozott, tántoríthatatlan kitartással és kötelességtudással megszerezni bizalmukat. A titkolt bizalmatlanság ezáltal fokozatosan eloszlik, s megszűnik az ok a bánkódásra.

6. változó vonal 12. A pangás

Sóhajtozás és siránkozás, patakokban ömlő könnyek. Makulátlanság.
Előfordulhat, hogy az ember csatlakozni szeretne, azonban jó szándékait félreismerik. Ilyenkor aztán az ember szomorú és siránkozik. Ez azonban helyes út. Ezáltal ugyanis megtörténhet, hogy a többiek jobb belátásra térnek, s az ember végül mégis eléri a vágyott és fájdalmasan nélkülözött csatlakozást a társasághoz.
Cimkék



A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.