12. A pangás (否, PI)

A szöveg majdnem ugyanaz, mint az előző jel első vonala esetében, csakhogy most fordított előjellel értendő. Ott a hivatali pályafutás útjára húzta magával egyik a másikat, itt pedig a közéletből való visszahúzódásra biztatják egymást. Ezért hangzik az utolsó sor ebben az esetben »A vállalkozások üdvözítenek« helyett úgy, hogy »Az állhatatosság üdvözít és sikert terem«. Ha ugyanis az ember megérti, hogy amikor nincs többé lehetősége hatást kifejteni, akkor a kellő időben vissza kell húzódnia, ezzel megkíméli magát a szégyenben maradástól, és magasabb értelemben sikert arat, amennyiben meg tudja őrizni személyisége értékét.

A közönséges emberek készek arra, hogy talpnyaló módon hízelegjenek feljebbvalóiknak. A nemes embert is eltűrnék maguk fölött, ha az segítségükre volna a zűrzavar felszámolásában. Ezért üdvös ez a számukra. A nagy ember azonban nyugodtan viseli a pangás következményeit. Nem vegyül el a közönségesek seregében, nem közöttük van a helye. A személyes szenvedés vállalásán keresztül gondoskodik arról, hogy alapvető életelvei sikerre jussanak.

A közönséges emberek, akik jogtalan eszközökkel magukhoz ragadták a hatalmat, magukban érzik, hogy még nem nőttek fel ahhoz a felelősséghez, amit ezzel magukra vettek. Magukban, csendben elkezdik szégyelleni magukat — egyelőre úgy, hogy kifelé ezt még nem mutatják. Ez mindenesetre a dolgok jobbra fordulásának a kezdete.

A pangás időszaka fordulóponthoz közeledik. Aki ismét rendet kíván teremteni, annak erre elhivatottnak kell lennie és rendelkeznie kell a szükséges tekintéllyel. Aki csak a saját megítélése alapján próbálna fellépni rendteremtőként, az hibákat követhetne el és kudarcot szenvedne. Aki azonban erre elhivatott, annak a körülmények elébe sietnek és áldásaiban valamennyi hasonló gondolkodású részesül.

A helyzet változik. Megérkezett a megfelelő ember, aki ismét rendet tud teremteni. Ezért az »üdv!«. Azonban éppen az ilyen átmeneti időszakokban elkerülhetetlen a remegés és rettegés. A sikert ugyanis csak a rendkívüli gondosság biztosíthatja, amely állandóan arra gondol: »Ha nem sikerülne...« Ha az ember kivág egy szedercserjét, akkor annak a gyökereiből egy sor szokatlanul erős vadhajtás sarjadzik. Ezért jelképezi a siker biztosítását a szedercserjéhez kötözés képe.

Konfuciusz a következőket mondja erről: „Veszély keletkezik ott, ahol valaki biztosan érzi magát a helyén. Hanyatlás fenyeget ott, ahol valaki megpróbálja tartóssá tenni sikerét. Zűrzavar keletkezik ott, ahol valaki mindent rendbe tett. Ezért a nemes ember amikor biztos, nem feledkezik meg a veszélyről; amikor helytáll, nem feledkezik meg a bukásról; és amikor rendet teremtett, nem feledkezik meg a zűrzavarról. Ezen keresztül kerül személye biztonságba, s lesz képes arra, hogy megvédje a birodalmat."

A pangás nem tart örökké. Mindamellett nem magától szűnik meg, hanem szükség van a megfelelő emberre, aki kész annak véget vetni. Ez a különbség a béke és a pangás időszaka között. A békének a fenntartása igényel állandó erőfeszítést. Ha az ember hagyná, akkor magától hanyatlásba és pangásba menne át. A hanyatlás időszaka viszont nem változik át magától békés virágzássá, hanem csak külön erőfeszítéssel lehet azt megszüntetni. Ez az embernek arra a teremtő hozzáállására hívja fel a figyelmet, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a világ ismét rendbe jöjjön.