Felül van Csien, az ég, alul pedig Csen, a mozgás. Az alsó jelet, a Csent az az erős vonal határozza meg, amit felülről, az égtől kapott. A mozgás ennek megfelelően az ég törvényét követi, s így az ember ártatlan, kifogástalan. Az az igazi és természetes, amit nem homályosít el semmiféle megfontolás és hátsó gondolat. Ahol tudatos szándék jelentkezik, ott az igazság és a természet ártatlansága elveszett. Az a természet ugyanakkor, amit nem a szellem irányít, nem valódi, hanem csak degenerálódott természet. A természetesség gondolatából kiindulva az elemzés még tovább is szőhető, úgyhogy a jel ezen kívül a szándékolatlanság, a váratlanság gondolatát is magában foglalja.

Ítélet

Az ÁRTATLANSÁG. Magasztos siker. Előmozdító az állhatatosság. Ha valaki nem igazán az, aki, akkor baja lesz, s nem előmozdító számára vállalkozni bármire is.

Az ember eredetileg jó természetet örökölt az égtől, hogy az minden mozgásában vezesse őt. Az odaadás révén, amit a benne lévő isteni irányában gyakorol, tiszta ártatlanságra tesz szert, mely egyszerűen, ösztönös biztonsággal teszi azt, ami helyes, anélkül, hogy fizetségre, vagy előnyökre vonatkozó hátsó gondolatok foglalkoztatnák. Ez az ösztönös biztonság magasztos sikert ér el, s ezt az állhatatosság is elősegíti. Azonban nem minden ösztönös jelent egyben természetességet is a szónak ebben a magasabb értelmében, hanem csak az, ami igaz is, ami egyezik az ég akaratával. E belső igazság hiányában a meggondolatlan, ösztönös magatartás csak bajt okozhat. Konfuciusz azt mondta erről: Aki eltérül az ártatlanságtól, hová jut? Az ég akarata és áldása nem kíséri többé tetteit."

Képzet

Az ég alatt mennydörgés dübörög: Minden eléri az ÁRTATLANSÁG természetes állapotát. Így gondoztak és tápláltak minden lényt a régi királyok erényben gazdagon, s összhangban az idővel.

Amikor tavasszal a mennydörgés - az életerő - ismét mozgolódni kezd az ég alatt, minden sarjadzásnak és növekedésnek indul, s minden teremtmény részesedik az eredeti állapot gyermeki ártatlanságának teremtő természetében. Így járnak el a jó uralkodók is az emberek között: lényük belső gazdagságával gondoskodnak minden élőről és minden kultúráról, s a kellő időben megtesznek mindent, ami ápolásukhoz szüséges.

1. változó vonal [K] 12. A pangás

Az ártatlan magatartás üdvözít!

A szív első, eredeti rezdülése mindig jó, úgyhogy az ember bízvást követheti azt és nyugodt lehet abban, hogy szerencsével jár és szándékai megvalósulnak.

2. változó vonal 10. A fellépés

Ha az ember szántás közben nem gondol az aratásra, s az irtás során nem foglalkozik a mező hasznosításával, akkor előmozdító ez vállalkozni valamire.

Az embernek minden munkát önmagáért kell végeznie, amint azt az idő és a hely kívánja, s nem úgy, hogy közben az eredményre sandít. Akkor biztos lehet abban, hogy amire vállalkozik, az sikerrel jár.

3. változó vonal 13. A közösség

Balszerencse, amire nem szolgáltunk rá: A tehén, amit valaki kipányvázott, a vándornak nyereség, a polgárnak veszteség.

Olykor előfordul, hogy az embert olyan balszerencse éri, amire nem szolgált rá, amiben más a ludas. Ahhoz hasonlít a helyzet, mint amikor valaki arra jön az úton és elköt egy, a közelben kipányvázott tehenet. Ez számára nyereség, a tulajdonosnak veszteség. Az embernek minden magatartásában, még ha az ártatlan is, igazodnia kell a kellő időhöz, máskülönben váratlan csapások érik.

4. változó vonal 42. A gyarapodás

Aki képes állhatatosnak lenni, az makulátlan marad.

Ami valóban hozzánk tartozik, azt nem tudjuk elveszíteni, még ha elhajítanánk sem. Ezért az embernek egyáltalán nem kell aggodalmaskodnia. Csupán arról kell gondoskodnunk, hogy hűek maradjunk saját belső lényünkhöz, s ne hallgassunk másokra.

5. változó vonal [K] 21. A keresztülharapás

Ne használj semmilyen orvosságot olyan betegség esetében, amelyben vétlen vagy. Meggyógyul az majd magától.

Kívülről, véletlenszerűen váratlan rossz ér bennünket, ami nem a saját természetünkben gyökerezik, nem belőlünk indul ki. Ilyenkor az embernek nem kell külső eszközökhöz folyamodnia annak leküzdéséhez, hanem elég, ha hagyja a természetet nyugodtan mozognia saját pályáján, s a dolog magától jobbra fordul.

6. változó vonal 17. A követés

Az ártatlan cselekvés bajt okoz. Semmi sem előmozdító.

Ha az ember olyan helyzetben van, ahol az idő nem alkalmas többé semmilyen előrelépésre, akkor a helyes magatartás a nyugton maradás és a hátsó gondolatok nélküli várakozás. Aki meggondolatlanul cselekedve megpróbál szembeszállni a sorssal, az nem fog sikert elérni.

Cimkék

A Szelíd háza(5.) Magjele 53.

A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.