A jel kínai elnevezése kétféle jelentéssel is rendelkezik, a kiejtés enyhén eltérő hangsúlyozásától függően. Jelenti egyrészt a szemlélést, másrészt a — példakép értelmében történő — tekintetbe vételt. E gondolatokat az sugallja, hogy a jel felfogható egy torony képeként is, ami igen gyakori építmény volt az ősi Kínában.

Az ilyen tornyokból körös-körül messze el lehetett látni, s megfordítva, a hegy tetején lévő torony maga is már messziről látható volt. Így a jel egy olyan uralkodót ábrázol, aki felül szem előtt tartja az ég törvényét, alul pedig a népek hagyományait és szokásait, s aki jó kormányzásával magasztos példaképül szolgál a tömeg számára.

A jel a nyolcadik hónapnak (szeptember-október) feleltethető meg. A fényerő visszavonulóban van, az árnyékos pedig ismét növekedésnek indult. A jelnek mint egésznek a magyarázatában azonban a dolgoknak ezt az oldalát nem szokták figyelembe venni.

Ítélet

A TEKINTÉS. A tisztálkodás már megtörtént, az áldozás azonban még hátravan. Bizalommal telve tekintenek fel rá.

Kínában az áldozati szertartások tisztálkodással és az istenséget megidéző libációval kezdődtek. Ezután mutatták be magát az áldozatot. A két szertartás közötti időpontot tekintették a legszentebbnek, mert ez volt a legmagasabb belső összeszedettség pillanata. Ha az ájtatosság igazi hitből fakadó és őszinte, akkor megtekintése áhítatos tisztelettel tölti el a jelenlévőket, s átalakítólag hat rájuk.

Így a természetben egyfajta szent komolyság ismerhető fel abban a törvényszerűségben, amellyel valamennyi természeti esemény végbemegy. A világban zajló történések isteni értelmének szemlélése annak a személynek, aki hatni hivatott az emberekre, kezébe adja az eszközt, amelynek révén e hatást kifejtheti. Ehhez belső összeszedettségre van szükség, amit az erős hitű, nagy embereknél a vallási szemlélődés hoz létre. Ezen keresztül válnak számukra felfoghatóvá a rejtélyes isteni élettörvények, s tudják azokat megvalósítani a saját személyiségükben a legmagasabb belső összeszedettség komolyságán keresztül. E feltekintésből így titokzatos szellemi hatalom fakad, amely hat az emberekre és aláveti azokat anélkül, hogy tudatában volnának, hogyan is történik mindez.

Képzet

A szél a föld fölött siklik: ez a TEKINTÉS képe. Így a régi királyok bejárták a világ tájait, megszemlélték a népet és útmutatásokat osztogattak.

Amikor a szél a föld fölött fúj, akkor mindenhová eljut, s a fű meg kell, hogy hajoljon hatalma előtt. E két folyamat mindegyike levezethető a jelből. Valójában mindkettő be volt épülve az ókori királyság intézményeibe, aholis a királyok egyrészt rendszeres utazásokat tettek népük megszemlélésére, így gondoskodva arról, hogy semmi ne kerülje el figyelmüket a nép élő szokásaiból; másfelől pedig ilyenkor érvényesítették befolyásukat is, megváltoztatva azokat a szokásokat, amelyek nem voltak megfelelőek.

Az egész a fölérendelt helyzetben lévő egyéniség hatalmáról szól. Az ilyen ember hatalmas tömeget képes egyszerre áttekinteni, pontosan érzékelve azok hangulatát, úgyhogy vele szemben semmiféle megtévesztés sem lehetséges. Másfelől pedig puszta létével, egyéniségének súlyával képes benyomást gyakorolni az emberekre, úgyhogy azok hozzáigazodnak, mint ahogyan a fű meghajol a szél előtt.

1. változó vonal 42. A gyarapodás

Kisfiús tekintet. Jelentéktelen ember számára nem hiba. Nemes ember számára szégyenletes.

A szöveg távoli, értetlen tekintetekre utal. Olyasvalakiről van szó, aki működik, működését azonban az alacsonyrendű emberek nem képesek megérteni. A tömegre vonatkozóan ez nem sokat számít: akár érti a bölcs uralkodó cselekedeteit, akár nem, azok mindenképpen a javára válnak. A magasabbrendű egyéniség számára azonban ez szégyen. Neki nem volna szabad megelégednie az uralkodó befolyás tompa, gondolattalan szemléletével. Ehelyett összefüggéseiben kell azt szemlélnie, s meg kell próbálnia megérteni.

2. változó vonal 59. A feloldás

Az ajtó hasadékán keresztül tekintés. Előmozdító egy asszony állhatatosságára.

Az ajtórésen keresztül az ember csak korlátozott kilátással rendelkezik. Belülről kifelé lát. A szemléletmód a szubjektívre korlátozódik. Az ember mindent önmagára vonatkoztat. Nem tudja magát beleélni a másik helyzetébe és megérteni annak indítékait. Ez egy jó háziasszony esetében rendjén is van. Neki nem az a dolga, hogy átlássa a világ folyását. Egy férfi számára azonban, akinek a közéletben kell tevékenykednie, az ilyen korlátolt, önközpontú szemléletmód természetesen kártékony.

3. változó vonal 53. A fejlődés (Fokozatos előrelépés)

Az életem áttekintése dönt előrelépésről, vagy visszavonulásról.

Átmeneti helyzetről van szó. Az ember nem kifelé néz többé, ahonnan többé-kevésbé korlátolt és zavaros képeket nyerhet csak, hanem a tekintetét önmagára irányítja, hogy innen merítsen útmutatást elhatározásaihoz. A tekintetnek ez a befelé fordulása éppenhogy a leküzdését jelenti annak a naiv önközpontúságnak, amely mindent csak a saját nézőpontjából volt képes szemlélni. Az ember eljut oda, hogy reflektáljon önmagára, s ezzel tárgyilagosabbá válik. Önmagunk megismerése azonban nem a saját gondolatainkkal való foglalatoskodást jelenti, hanem a belőlünk kiinduló hatásoknak a felmérését. Csak az életünkkel kifejtett hatásokból alakítható ki az a kép, amely alapján joggal dönthetünk az előrelépés, vagy visszavonulás kérdésében.

4. változó vonal 12. A pangás

A birodalom fényének szemlélete. Előmozdító ez egy király vendégeként hatást kifejteni.

Itt olyan emberről van szó, aki megértette annak titkát, miképpen lehet felvirágoztatni egy birodalmat. Az ilyen embert mértékadó helyre kell vinni, ahol kifejtheti hatását. Mintegy vendégként kell azonban kezelni, vagyis tiszteletben kell tartani és hagyni kell önállóan dolgozni, nem pedig egyszerűen csak eszközként használni.

5. változó vonal [K] 23. A repedezés

Az életem szemügyre vétele. A nemes ember makulátlan.

A mértékadó helyzetben lévő embernek, akire a többiek feltekintenek, állandóan késznek kell lennie az önvizsgálatra. Az önvizsgálat helyes fajtája azonban nem abban áll, hogy az ember tétlenül önmagáról gondolkodik, hanem abban, hogy megvizsgálja a belőle kiinduló hatásokat. Csak ha ezek a hatások jók, csak ha az ember kedvező befolyást gyakorolt másokra, adhatja meg a saját életünk áttekintése azt az elégedettséget, hogy hibátlannak bizonyultunk.

6. változó vonal [K] 8. Az összetartás

Életének a szemlélése. A nemes ember makulátlan.

Míg az előző vonal esetében olyan emberről volt szó, aki önmagát vette szemügyre, itt, a legmagasabb helyzetben ki van iktatva minden személyes, bármi, ami a saját énre vonatkozhatna. Olyan bölcsről van szó, aki kívül áll a világ ügyes-bajos dolgain. Énjétől szabadon szemléli az élet törvényeit, s így felismeri, mint legmagasabb tudást, hogyan szabadul meg az ember hibáitól.

Cimkék

A Teremtő háza(5.) Magjele 23.

Cimke	Leírás
Naptári hexagram(8.)	szeptember-október

A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.