37. A nagycsalád (家人, CSIA ZSEN)

Magyar kiegészítő nevek
"A család", "A háznép", "Az ember családja"
Taoista nevek
A Háznép
Angol kiegészítő nevek
"dwelling people", "family members"
Leírás
A jel azokat a törvényszerűségeket ábrázolja, amelyek egy nagycsaládon belül működnek. A legfölső erős vonal az apának felel meg, a legalsó pedig a fiúnak; az ötödik erős vonal a férjet ábrázolja, a második gyenge vonal pedig a feleséget. Másfelől a harmadik és az ötödik helyen lévő erős vonalak két fivérként is felfoghatók, s ebben az esetben a hozzájuk tartozó gyenge vonalak a második, illetve a negyedik helyen a feleségeik. A jelben tehát minden családi viszony és kapcsolat kifejezésre jut azok lényegének megfelelően. Minden vonal az általa elfoglalt hely jellegének megfelelő természettel rendelkezik. Hogy a hatodik helyen, ahol az ember gyenge vonalra számítana, mégis erős vonal áll, az világosan jelzi azt az erős kezű uralmat, amit a család fejének kell gyakorolnia. Amikor e vonal tulajdonságait elemezzük, e helyen elsősorban nem mint hatodikat, hanem mint a legfölsőt kell tekintetbe vennünk. A NAGYCSALÁD a házon belül működő törvényeket mutatja be, amelyeket ha sikerül átvinni kívülre, akkor az államot és a világot is rendben tartják. Azt a befolyást, ami a család belsejéből kifelé árad, a tűz által gerjesztett szél képe ábrázolja.
Ítélet
A NAGYCSALÁD. Előmozdító az asszony állhatatossága.
A nagycsalád alapja a férj és feleség közötti kapcsolat. A kötelék, ami a családot összetartja, az asszony hűségén és állhatatosságán alapul. Az ő helye van belül (második vonal), míg a férj kívül (ötödik vonal) helyezkedik el. A természet nagy törvényének megfelelően férjnek és feleségnek egyaránt az őket megillető helyet kell elfoglalniuk. A nagycsaládban szigorú tekintélyelvnek kell uralkodnia: ezt személyesítik meg a szülők. A család akkor van rendben, ha az apa valóban apa, s a fiú valóban fiú; ha az idősebb testvérek mint idősebb testvérek töltik be helyüket, a fiatalabb testvérek pedig mint fiatalabbak; a férj valóban férj és a feleség valóban feleség. Ha pedig a család rendben van, akkor az emberiség összes társadalmi viszonyai is rendbejönnek. Az öt alapvető társadalmi viszony közül három a családon belül jelentkezik, nevezetesen: az apa-fiú viszony - melynek lényege a szeretet -, a férj-feleség viszony, - melynek alapja az illem -, s az idősebb és fiatalabb fivérek közötti viszony - ami a rend elvére épül. A fiúra jellemző szeretetteli tisztelet azután kötelességtudás formájában áttevődik a hercegre, a fiútestvérek között uralkodó rend és jóindulat pedig mint hűség a barátokra, mint alárendelődés az elöljáróval való kapcsolatra. A család a társadalomcsírája: ez az a természetes talaj, ahol az erkölcsi kötelességek gyakorlását természetes vonzalmak könnyítik meg, s így teremthetők meg szűkebb körben azok az alapok, amelyekről kiindulva azután e kötelességek általában az emberi viszonyokra is kiterjeszthetők.
Képzet
Szél árad ki a tűzből: Ez a NAGYCSALÁD képe. Így a nemes ember szavainak tartalma van, s az életmódját tartósság jellemzi.
A meleg erőt hoz létre; ezt jelenti a szél, amit a tűz szít, s amely a tűzből indul ki. Ez a belülről kifelé irányuló hatás képe. Ugyanerre van szükség a család kormányzása esetében is. Itt is a saját egyéniségből kell a többiekre irányuló hatásnak kiindulnia. Hogy valaki képes legyen ilyen hatást kifejteni, ahhoz a szavainak erővel kell rendelkeznie; ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szavak valami valódin alapulnak, mint ahogy a láng is a tüzelőből táplálkozik. A szavaknak csak akkor van befolyásuk, ha tényszerűek, s világosan az adott helyzetre vonatkoznak. Az általánosságokban fogalmazó beszéd, vagy figyelmeztetés teljesen hatástalan. Ezenkívül az ember szavait egész magatartásának is alá kell támasztania, mint ahogyan a szél is tartóssága révén tud hatást kifejteni. Csak a szilárd, következetes viselkedés fog a többiekre olyan benyomást gyakorolni, hogy azok hajlandóak legyenek ahhoz igazodni és alkalmazkodni. Ha a beszédünk és a magatartásunk nincs egymással összhangban, illetve önmagukon belül nem következetesek, akkor a hatás is elmarad.

1. változó vonal 53. A fejlődés (Fokozatos előrelépés)

Szilárd kötés a családon belül. Eloszlik a bánat.
A családnak szilárdan behatárolt egységet kell képeznie, amelyen belül minden tag megtalálja a maga helyét. A gyermekeknek kezdettől fogva hozzá kell szokniuk a szigorú rendhez, még mielőtt az akaratuk másra irányulna. Ha valaki túl későn kezdi érvényesíteni a rendszabályokat, amikor a gyermekek már el vannak kapatva, akkor a felhízlalt szeszélyek és szenvedélyek ellenállást ébresztenek, s ez bánkódásra ad okot. Bánkódásra okot adó események azonban akkor is jelentkezhetnek, ha az ember kellő időben elkezdi a rendre szoktatást. Az ilyesmi egy nagyobb csoport együttélése esetén elkerülhetetlen. A bánat azonban egyre inkább eloszlik. Idővel minden helyreigazodik. Semmi sincs ugyanis, ami könnyebben elkerülhető és nehezebben keresztülvihető volna, mint a gyermekek "akaratának a megtörése".

2. változó vonal [K] 9. A kicsi megszelídítő ereje

Nem a szeszélyeit kellene követnie. Táplálékról kellene belül gondoskodnia. Az állhatatosság üdvözít.
Az asszonynak az a kötelessége, hogy mindig a ház urának az akaratához igazodjon, legyen az bár az apa, a férj, vagy egy felnőtt fiútestvér. Helye a ház belsejében van. Itt vár rá nagy és fontos kötelessége, amit még csak keresnie sem kell: neki kell gondoskodnia a családtagok táplálékáról és az áldozati ételekről. Ezáltal kerül a család társadalmi és vallási életének a középpontjába. Ha e feladatát kitartóan látja el, akkor ez a ház egésze számára üdvözítő.

Általánosságban azt a tanácsot szűrhetjük le, hogy erőltetett keresgélés helyett jobban tesszük, ha a már meglévő kötelességek tisztességes ellátására korlátozzuk magunkat.

3. változó vonal 42. A gyarapodás

Ha a családban felforranak a kedélyek, megbánáshoz vezet a túlzott szigor. Mégis üdv! Ha asszony és gyermek nevetgélnek és enyelegnek, ez a végén megszégyenüléshez vezet.
A családban meg kell találni a keménység és az elnéző attitűd között a helyes középutat. A saját hús-vér hozzátartozóinkkal szembeni túlzott szigor megbánáshoz vezet. A legjobb kijelölni bizonyos rögzített korlátokat, amelyen belül az egyes személyeknek teljes mozgásszabadságot lehet biztosítani. Kétes esetben azonban a túlzott szigor még az esetleges balfogás ellenére is jobb, mint a túlzott gyengeség, mert megőrzi a családban a fegyelmet, míg az utóbbi csak szégyenhez vezethet.

4. változó vonal 13. A közösség

Ő a ház kincse. Nagy üdv!
A háziasszony az, akin a család jóléte múlik. Jólét mindig akkor áll fenn, ha a kiadások és a bevételek egészséges viszonyban állnak egymással. Ez nagy boldogsághoz vezet. A közéletre alkalmazva itt a hű tiszttartóról van szó, aki intézkedéseivel a közjót hivatott elősegíteni.

5. változó vonal [K] 22. A kellem

Királyként közeledik a családjához, ne rettegjetek. Üdv!
A király a bensőjében gazdag, atyai személy jelképe. Nem arról van szó, hogy rettegni kellene előtte, hanem hogy az egész család bizalommal lehet iránta, mert a kapcsolatukban a szeretet uralkodik.

6. változó vonal 63. Beteljesülés után

Munkája tiszteletet parancsoló. Végül üdvösségre vezet.
A család rendje végső soron a ház urának jellemén alapul. Ha személyiségét úgy képezi, hogy az a belső igazság erejével tudjon imponáló hatást gyakorolni a többiekre, akkor a családban minden jól fog menni. Vezető helyzetben az embernek önként magára kell vennie az ezzel járó felelősséget.
Cimkék



A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.