A Nap itt a föld alá merült, s ezért elsötétedett. A jel elnevezése szó szerint tulajdonképpen "a világos megsebesülését" jelenti, s ezért van, hogy az egyes vonalak kapcsán oly sok szó esik sebesülésről. A helyzet pontosan az ellentéte annak, mint amivel az előző jel esetében volt dolgunk. Ott egy bölcs ember állt a csúcson, aki ráadásul derék segítőtársakkal is rendelkezett, s azokkal együtt haladt előre; itt viszont egy sötét egyéniség tölti be a vezető pozíciót, aki ártalmára van a bölcs és derék embereknek.

Ítélet

A FÉNY ELSÖTÉTEDÉSE. Előmozdító ez a szorultságban állhatatosnak maradni.

Kedvezőtlen körülmények között sem szabad engednünk, hogy a történések védtelenül sodorjanak bennünket, vagy hogy megtörjön belső akarati tartásunk: Ez akkor lehetséges, ha megőrizzük belső világosságunkat, miközben kifelé simulékonyan és alkalmazkodóan viselkedünk. Ezzel az attitűddel még a legnagyobb szorultságon is urrá tudunk lenni. Adott körülmények között az embernek önként el kell rejtenie belső világosságát, hogy legalább a közvetlen környezetében a nehézségek ellenére is érvényesíteni tudja akaratát. Állhatatosságát tudata legbelső zugában kell életben tartania, s annak nem szabad kifelé megnyilvánulnia. Csak ilyen módon tudjuk a nehézségek közepette is megőrizni akaratunkat.

Képzet

A fény belemerült a földbe: Ez a FÉNY ELSÖTÉTEDÉSÉNEK képe. Így a nemes ember együtt él a nagy tömeggel: eltakarja fényét, mégis világos marad.

Az elsötétedés időszakában óvatosnak és visszafogottnak kell lenni. Vigyáznunk kell, nehogy meggondolatlan fellépésünkkel erőnket meghaladó ellenségeskedést szítsunk önmagunk ellen, aminek nem volna semmi értelme. Ilyen időszakban nem szabad ugyan átvennünk a közönséges emberek gyakorlatát, de az sem volna jó, ha azt kritikus megvilágításban napvilágra hoznánk. A másokkal való érintkezésben az embernek ilyen időszakban nem szabad úgy viselkednie, mint aki mindent jobban tud. Sokmindent rá kell hagynia másokra, anélkül azonban, hogy hagyná magát palira venni.

1. változó vonal 15. A szerénység

Röptében éri a fény elsötétedése. Leereszti a szárnyait. A nemes ember kóborlásai során három napig nem eszik. Van azonban, hová mennie. A házigazdának van, mit beszélnie róla.

Egy nagyszabású elhatározás nyomán valaki fölé akar lendülni minden akadálynak, azonban a sorsa ellenségesen alakul. Az illető ezért kitér és visszavonul. Nehéz időszak. Nincs nyugalma, nincsen sehol tartós maradása, állandóan tovább kell sietnie. Ha nem akar belső kompromisszumot kötni, hanem hű akar maradni a saját elveihez, akkor ínséges helyzetbe kerül. Megvan azonban a szilárd célja, amire törekszik, még akkor is, ha az emberek, akiknél lakik, nem értik őt meg, hanem csak gyalázzák.

2. változó vonal [K] 11. A béke

A fény elsötétedése sebet ejt a bal combján. Ő meg még segítséget nyújt egy ló erejével. Üdv.

Itt a fény uráról van szó, aki alárendelt helyzetbe került. A sötétség ura megsebesítette őt. A sebesülés azonban nem életveszélyes, hanem csak akadályozó. Még lehetséges a menekülés. A sérült azonban nem gondol magára, hanem csak a többiek menekülésére, akik szintén veszélyeztetve vannak. Ezért rendkívüli erőfeszítéssel megpróbálja menteni, ami még menthető. E kötelességszerű magatartás üdvöt rejt magában.

3. változó vonal 24. Visszatérés (A fordulópont)

A fény elsötétedése a délen folytatott vadászaton. Az ember elkapja a nagyfőnöküket. Nem szabad túl gyorsan állhatatosságot várni.

Látszólag a véletlen játékáról van szó. Miközben az erős és hűséges egyéniség hátsó gondolatok nélkül, szorgosan azon iparkodik, hogy mihamarabb rendet teremtsen, mintegy véletlenszerűen összeakad a rendetlenséget szító lázadók vezérével, s kézre keríti azt. Ezzel győzelmet arat. Nem szabad azonban a visszaélések túlságosan sietős felszámolását szorgalmaznia. Ez nem vezetne jóra, hiszen e visszaélések már hosszú ideje megszokottá váltak.

4. változó vonal 55. A bőség

Behatol a hasüreg bal oldalán. Az ember szívéig hatol a fény elsötétedésének, s maga mögött hagy udvart és kaput.

Az ember a sötétség fejének közelében találja magát, s így kiismeri annak legrejtettebb gondolatait. Ennek nyomán felismeri, hogy nincs többé remény a helyzet jobbra fordulására, s lehetővé válik a számára, hogy idejekorán elhagyja e balsors verte helyet, mielőtt még bekövetkezne a csapás.

5. változó vonal [K] 63. Beteljesülés után

A fény hasonló elsötétedése, mint Csi Herceg esetében. Előmozdító az állhatatosság.

Csi Herceg a sötét zsarnok, Csou Hszin udvarában élt, aki - noha név szerint nem kerül megemlítésre -, történelmi példaként az egész helyzetleírás alapjául szolgált. Csi herceg rokona volt e zsarnoknak, s nem tudott visszavonulni az udvarból. Ezért elrejtette valódi gondolatait, s őrültnek tettette magát. Mert így ha rabszolgaként kezelték is, meg tudta óvni magát attól, hogy a külső méltánytalanságok tévútra sodorják belső megítélését.

Azok meríthetnek ebből tanítást, akiknek sötét időkben nincs módjuk elhagyni a helyüket. Az ilyenek számára belül kikezdhetetlen állhatatosság, kívül megkettőzött elővigyázatosság szükséges ahhoz, hogy el tudják kerülni a veszélyt.

6. változó vonal [A] 22. A kellem

Nem fény, hanem homály. Először fölmászott az égbe, azután alázuhant a föld mélységeibe.

Itt az elsötétedés elérte a tetőpontját. A sötét hatalom már olyan magasra emelkedett, hogy képessé vált megkárosítani mindent, ami jó és világos. Végül azonban bele kell, hogy pusztuljon a saját sötétségébe, a rossz ugyanis magától hanyatlásnak indul abban a pillanatban, hogy teljesen felülkerekedett a jón, mert ezzel felszámolta azt az erőt, aminek eddig fennállását köszönhette.

Cimkék

A Mélység háza(7.) Magjele 40.

A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.