32. A tartósság (恆, HANG)

Magyar kiegészítő nevek
"Az állhatatosság", "Kitartás"
Taoista nevek
Az Állhatatosság
Angol kiegészítő nevek
"persevering", "constancy"
Leírás
Az erős Csen jel van felül, a gyenge Szun pedig alul. A jel éppen az ellenpárja az előzőnek: ott az egymásra hatás volta jellemző, itt pedig az egyesülés, mint tartós állapot. A kép a mennydörgést és a szelet ábrázolja, amelyek ugyancsak tartósan együttjáró jelenségek. Az alsó jel a belső szelídségre utal, a fölső pedig a kívül megnyilvánuló mozgásra.

A társadalmi viszonyokra alkalmazva itt a házasság intézményéről van szó, mint a nemek közötti tartós kapcsolatról. Míg az udvarlás során a fiatalember alárendeli magát a hölgynek, addig a házasságban, amely a legidősebb fiúnak és a legidősebb leánynak az együttléte, kifelé a férfi játszik mozgató és vezető szerepet, belül az asszonyt pedig szófogadás és gyengédség jellemzi.
Ítélet
Siker. Makulátlanság. Előmozdító az állhatatosság. Előmozdító ez, hogy az embernek legyen, hová mennie.
A tartósság olyan állapot, amelynek a mozgása nem morzsolódik fel az akadályokon. Nem nyugalmi állapotról van tehát szó, hiszen a puszta mozdulatlanság magában visszaesés volna. Sokkal inkább egy szerves, önmagában zárt egész önmagán belül lezajló, s ezért önmagát állandóan, megújító mozgásáról van itt szó, mely szilárd törvények szerint megy végbe, s melyben minden lezárulást egy új kezdet követ. A végállapot elérése a befelé irányuló mozgáson - belégzésen, szisztolén, összpontosuláson - keresztül történik. E mozgás azonban mindig átfordul egy új kezdetbe, ahol a mozgás kifelé fordul, mint a kilégzés, diasztolé, kitágulás esetében. Így járják az égitestek is pályájukat az égen, s tudnak ezáltal tartósan világítani. Az évszakok váltakozása és átalakulása is ilyen rögzített törvények szerint zajlik, s ezért tud tartósan megnyilvánulni.

Ugyanígy az elhivatott egyéniség is rendelkezik életútján valamiféle tartós értelemmel, s ezen keresztül képes készre formálni a világot. Abból, ami tartóssá teszi a dolgokat, minden létező természetét megismerhetjük égen és földön.
Képzet
Mennydörgés és szél: ez a TARTÓSSÁG képe. A nemes ember így szilárdan áll, és irányultságát nem változtatja meg.
A mennydörgés dübörög, a szél fúj. Kifelé mindkettő igen mozgékony, úgyhogy látszólag éppen ellentétei a tartósságnak. Felbukkanásuk és visszahúzódásuk, jövés-menésük azonban tartós törvényeket követ. Ugyanígy a nemes ember függetlensége sem azon alapul, hogy merev és mozdíthatatlan, hanem hogy mindig együtt halad az idővel, s annak megfelelően változik. Tartósságot szilárd irányultsága, lényének belső törvénye kölcsönöz neki, amely minden cselekedetét meghatározza.

1. változó vonal 34. A nagy hatalma

Tartós bajt eredményez, ha valaki túl gyorsan akarja a tartósságot. Semmi sincs, ami előmozdítana.
Valami tartósat csak fokozatosan, hosszas munkával és alapos átgondolással lehet létrehozni. "Ha az ember valamit össze akar nyomni, akkor először rendesen ki kell nyújtani" -mondja Laoce ezzel kapcsolatban. Aki azonnal túl sokat akar, az egyszerűen túlbecsüli magát. S mivel túl sokra vágyott, végül semmi sem sikerül neki.

2. változó vonal [K] 62. A kicsi túlsúlya

Eloszlik a bánat.
A helyzet szokatlan. A jellem erősebb, mint a rendelkezésére álló anyagi erőforrások. Ilyenkor az ember okkal tarthat attól, hogy olyasmibe vágja a fejszéjét, ami meghaladja az erejét. A TARTÓSSÁG időszakában azonban sikerülhet kézben tartania a belső erőt, s elkerülnie ezáltal a túlzásokat. Ezzel megszűnik a megbánást előidéző ok.

3. változó vonal 40. A szabadulás

Aki jellemének nem ad tartósságot, arra szégyen vár. Tartós megszégyenülés.
Ha valakinek a lénye követi a hangulatok csapongását, amit a külvilág gerjeszt szorongásain és reménykedésein keresztül, akkor az illető elveszíti jellemének következetességét. Az ilyen belső következetlenség hosszú távon kínos tapasztalásokhoz fog vezetni. A megszégyenülés gyakran éppen arról az oldalról éri az embert, ahonnan a legkevésbé számít rá. Nem is annyira a külvilág okozza ezt, hanem inkább olyan törvényszerű összefüggésről van szó, amit a saját lénye vált ki.

4. változó vonal 46. A felnyomulás

Nincs vad a mezőn.
Ha az ember a vadászaton lövéshez akar jutni, akkor a helyes módon kell hozzáfognia. Ha olyan helyen próbálja hajtani a vadat, ahol nincs vad, akkor várhat akármennyit, mégsem fog semmire sem menni. A törekvés kitartó volta önmagában nem elég. Amit az ember nem a helyes módon keres, azt nem találja meg.

5. változó vonal 28. A nagy túlsúlya

Állhatatossága révén kölcsönözni tartósságot jellemének - az asszony számára ez üdvözítő, ám rossz a férfinak.
Az asszonynak egész életében egy férfit kell követnie, a férfinak azonban ahhoz kell igazodnia, ami a mindenkori kötelessége. Ha egy férfi tartósan a nőhöz kívánna igazodni, akkor ez hiba volna a részéről.

Ugyanígy a nő számára teljesen megfelelő a hagyományokhoz és szokásokhoz való konzervatív ragaszkodás. A férfinak ezzel szemben mozgékonynak és alkalmazkodóképesnek kell maradnia, s csak annak szabad engednie, amit a mindenkori kötelessége kíván tőle.

6. változó vonal 50. Az üst

Bajt hoz a nyughatatlanság, mint tartós állapot.
Vannak emberek, akik állandó nyüzsgésben vannak, s nem képesek belül nyugton maradni. Az ilyen nyughatatlanság akadálya bármiféle alaposságnak. Ezenkívül azonban közvetlen veszéllyel is jár, ha vezető pozícióban válik uralkodóvá.
Cimkék
Cimke Leírás
Jellemformálás(4.) Ez a jel hozza létre a jellem időbeli szilárdságát és egységét. Sokrétű tapasztalatokat mutat anélkül, hogy megunná az ember. A szelet és a mennydörgést ábrázolja folytonos együttlétükben. Innen adódik a sokrétű mozgás és tapasztalás, melyek ugyanakkor rögzített szabályokat követnek, úgyhogy egységes jellem lesz az eredményük.



A szöveg forrása a Richard Wilhelm: Ji King könyvének Pressing Lajos általi fordítása, a fordító és a kiadó engedélyével feltölve. A könyv megrendelhető a Helikon kiadó kínálatából a fenti linkre kattintva, amely további, ide nem feltöltött kommentárokat is tartalmaz.